Amikor beléptél az életembe

1.rész

Mai nap is ugyanolyan volt mint a többi. Egyet kivéve. Sötét éjszaka szedtem lábaimat, hogy odaérjek legjobb barátomhoz, Danielhez. Csak egyel nem számoltam. Az
ellenségekkel. Tudtam hogy vannak, de mivel apám egyszer sem mutatkozott velem féltés céljából sehol, ezért nem tudhatnak rólam.

Épp fordultam le egy utcába, mikor a mellettem lévő sikátorból hangokat hallottam, már az is gyanúsnak számított, hogy előttem jobbra parkolt a tipikus fekete Range Rover. Általában ilyenkor a filmekben az történik, hogy a főszereplő rosszkor van rossz helyen. Gondolom most sincsen másképp, de azzal  a kivétellel,hogy most nem egy színész hanem én kaptam meg a főszerepő címet.

Kérdezhetitek, hogy miért nem jöttem kocsival? Miért nincs velem testőr? A kérdésre a válasz egyszerű. Elszöktem. Annyira nyomasztó volt már otthon lenni, mivel állandóan körbe voltam véve testőrökkel. Apám meg csak a munkájával van elfoglalva. Tudom ez a védelmem céljából is fontos, de tölthetne velem több időt is.

Visszatérve vannak olyan pillanatok, mikor őrültséget követek el, aminek megis lesz a következménye, a mostani is egy olyan pillanat volt. Hiszen egyedül sétáltam a sötét utcán.

A Range Roveren sötétített ablak volt, viszont az tisztán kivehető volt,hogy ült benne két ember, gondolom az egyik a sofőr lehetett.A másik meg egy Maffia főnök. Hiszen mindig mással végeztetik el a piszkosmunkát, ritka ha nem.

Nem értettem, hogy mi történt, egyszer lógok meg és történik valami, a sors apró fintoraként jó nagy arculcsapásként ért, ami lezajlott.

Nos, a sikátorba még mindig ütés hangja hallatszott, dulakodás is, majd egyszer csak eldördült egy fegyver. Na és kit talált el? Ki volt az a szerencsétlen? Nem más mint én.

A karomat érte az egyik, felszisszentem, de mentem tovább, míg egyszer csak a másik golyó a hasfalamba mélyedett, ezután már összeestem. Hallottam, hogy a férfi szaladna  a sikátor sötét falai közül, de már nem érhette meg a holnapot, s talán már én sem. Telefonom eszeveszett csörgésbe kezdett. Daniel volt az. A másik kezemmel után nyúltam majd szenvedések közt felvettem. Pont jókor gondolta azt, hogy felhív.

Sz..szia Daniel!-szóltam bele akadozva.

Mi-mi történt?furcsa a hangod-érzékelhette a fájdalmat hangomban.

Meg..hh.lőttek.-szinte sírtam.

Hol vagy?-szólt bele idegesen.

Ell.küldöm a címet,dd...e ha...nem érném..meg a holnapot...örültem a barátságunknak.-mosolyodtam el.

Ne beszélj hülyeségeket!-szólt rám mérgesen.

Ez után három pittyegés, s a telefon némán maradt kezemben, ahogyan elgondolkoztam, most vajon mi fog történni, hiszen nem lehet, hogy egy lövés vetne véget nekem.

Gyorsan elküldtem a címet, majd lehunytam a szemem,próbáltam nyitvatartani, addig is láttam, hogy 2 cipő közelít felém, nem tudom kié lehetett, felkapott karjaiba,majd beültetett a kocsiba, számításaim szerint aki a kocsiban ült egyik férfi lehetett, elég izmos, s szexy tetoválásai vannak. Ez maradt meg emlékeimbe, miután lecsuktam szemeim, egy kígyózó tetoválás, ami nem tudom, hol végződik.

-Maradj velem!-szólt a mély férfias hang amire még emlékszem, aztán lecsuktam a szemeim, talán örökre.....
.
.
.
.
.
.
.

Hát úgylátszik nem haltam meg, mivel érzem az a tipikus korházi szag csavarja az orrom amit utálok,szemeimet még nem tudom kinyitni,egyszerűen nem megy. Próbálgattam újra, s újra ,majd a 3.próbálkozásra sikerült is. Körülnézve elsőnek a vakító fényre figyeltem fel, ami miatt visszacsuktam íriszeimet, aztán másra is. Mellettem egy fotelbe ott ült egy férfi nem tudhatom ki az, hiszen ezelőtt még sohasem láttam.