a mosolya.
emlékszem rá tegnapról.
előttem ült az előadóteremben, ceshire macskának öltözve, mint akit tényleg érdekelt a férfi mondandója.
nem tudtam megszerezni a nevét. biztos szép, nem úgy mint a 'clay'. a szüleim biztos kurvára utálhattak.
elgondolkodtam, vajon ő tudja e az enyémet.
a professzor állandóan rászólt, hogy figyeljen, mert a füzetébe firkált.
halkan kuncogtam, mire hátrapillantott a válla fölött. a tekintete olyan volt, mintha megöltem volna a macskáját.
szép szeme vannak. olyanok, mint a tölgyfa, ami mellett mindig elhaladok hazafelé.
szép lenne faként. egyenes haj hullik le, mint levelek ősszel, szétszóródik, akárcsak az agya az irodalmi elemzés láttán, a teste, mint a kérge, karcsú vállak, sápadt bőr. évszakonként változna az öltözéke, elérve, hogy mindig angyalian nézzen ki.
ez furán hangzik. holnap beszélek vele.
elgondolkozom, hogy látom e még a mosolyát.
DU LIEST GERADE
Egy másik megjegyzés ~DNF~
FanfictionGeorge ezúttal megvárta, hogy a küszöbön álljunk, mielőtt megölelt. Valamiért valóságosabbnak tűnt, mint a többi alkalom. A nyakamba suttogott még egy "köszönök minden"-t. Megszorítottam a kezét, mintha haldokolna.