Barátságunk fogságában

● Lap 6 ●

𝚂𝚝𝚎𝚙𝚏
𝟸𝟶𝟸𝟹. 𝟶𝟺. 𝟷7.

Hazafelé autókáztam Imolából, mikor megszólalt a telefonom. A csengőhangból persze rögtön tudtam, hogy a mi drága egyetlen Martank keres.

- Ciao Bella, hogy vagy? - kérdeztem a Monacoban lakó olasz szépséget.

- Hello szépségem, minden rendben. De mi van veled, hallani se felőled kedd óta, és tegnap meg már a tévében nézlek. Che succede con te? - kérdezte kissé indulatosan, és hallottam, hogy Riccardo, a párja felnevet.

- Sok dolgom volt, na. De, mint látod, visszatértem nemzetünk száguldó büszkeségéhez. A héten Le Castalletben van F4, ha gondolod, összefuthatnánk utána, két hét múlva amúgy is megyek Monacoba – gondoltam végig a heti programom.

-Akkor a verseny után emeld át magad hozzánk. Ennyi, minden mást személyesen megbeszélünk. Csókollak! – válaszomat meg sem várva nyomta ki a vonalat.

Ahogy hazaértem, rögtön vettem egy nagy zuhanyt, majd elmentem a közeli kutyapanzióba Fanniért, akit a versenyhétvégéken régebben is itt hagytam. Mint mindig, most is alig lehetett elrángatni, de a beigért közös futás hallatán ügetve indult utánam.

Tényleg elmentünk futni, majd ismét zuhanyoztam, és a kutyát is megfürdettem. Épp csak leültem a kanapéra, hogy elindítsak valamit a Netfixen, amikor valaki ráfeküdt a csengőmre. Ötletem nem volt, ki lehet az, így érdeklődve nyitottam ki az ajtót, aminek a másik oldalán a féltestvérem várakozott.

- Natasha Borem! Micsoda megtiszteltetés! – üdvözöltem, miközben szélesebbre nyitottam a bejáratot.

- Mindig öröm, Stepfania Arrivabene! – lépett közelebb hozzám, majd mindketten elnevettük magunkat, és szorosan megöleltük egymást – Na mi a program, mamlasz? – telepedett le a kanapémra a kutya társaságában. Megforgattam a szemem, kettőnk közül nagyon rég óta ő a magasabb.

- Semmi nagy, Netfix, kaja hasonlók. De mesélj, hogy-hogy erre? – foglaltam helyet mellette.

- Hallom, megint Ferrarisok lettetek. És láttam képeket. És nagyon nem tetszik, ahogy Leclerc rád néz – kezdett hadarni.

- Mi? Mégis mit értesz azalatt, hogy ahogy Charles rám néz? Nem néz rám máshogy, mint korábban! – védtem be a monacói seggét, mint mindig.

- Ahj, nézd meg ezt – mutatta felém a telefonját, amin egy, a hétvégén készült kép volt megnyitva – Nézd a szemében azt a csillogást. Legutóbb Giára láttam így nézni, és veled ellentétben és követtem akkor is, amikor összejött Charlottéval!

- Akkor sem hiszek neked. Nézd, csak ment egy jó kvalit, ennyi, nem kell túlreagálni. Meg amúgy is, még mindig együtt van Sinével, csak úgy mondom – forgattam meg a szemem.

A nap további részében nagyon jól szórakoztunk, tényleg Netflixeztünk, újrakezdtük a Trónok Harcát, rendeltünk kaját, takarítottunk, kicsit minden olyan volt, mint amikor minden gondtalan volt, és csak éltük az életünket. Nat persze szavát adta, hogy eljön velem Franciaországba, noha az ilyesfajta ígéreteit nem mindig tartja be.

Sziasztok! 

Mint látjátok, nagyon sokáig tartott kitenni az új részt! Ezért elnézéseteket kérem, viszont nekem is elindult a suli, ráadásul most kezdtem a gimit, ami nem a legunalmasabb dolog. Úgy döntöttem, nagyban lerövidítem a könyvet, viszont nem tudom még megmondani, milyen gyakran fogok hozni új részeket, ezért ismét elnézéseteket kérem. 

Legyen további szép napotok, puszi, Puigerek!

S <3🦋