𝐑𝐨𝐬𝐞𝐬 •𝐁𝐚𝐤𝐮𝐠𝐨 𝐊𝐚𝐭𝐬𝐮𝐤𝐢• [𝐁𝐞𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭𝐭]

𝐂𝐡𝐚𝐩𝐭𝐞𝐫 𝐓𝐡𝐫𝐞𝐞

" 𝐆𝐞𝐭 𝐝𝐫𝐮𝐧𝐤 𝐨𝐧 𝐭𝐡𝐞 𝐠𝐨𝐨𝐝 𝐥𝐢𝐟𝐞, 𝐈'𝐥𝐥 𝐭𝐚𝐤𝐞 𝐲𝐨𝐮 𝐭𝐨 𝐩𝐚𝐫𝐚𝐝𝐢𝐬𝐞
𝐒𝐚𝐲 𝐲𝐨𝐮'𝐥𝐥 𝐧𝐞𝐯𝐞𝐫 𝐥𝐞𝐭 𝐦𝐞 𝐠𝐨 "

" Anya, nézd, de gyönyörű
virágok! "
Bök felém egy copfos, bozontos szőke hajú kislány, édesanyja kezét ráncigálva. Vigyorogva, ámulattal szemeiben bámulja a csokrot a kezemben.

Hitetlenül megtorpanok. Az anyuka szintén lepillant az ujjaim között szorongatott, meggyötört szárú rózsákra. Frissek, a házunkhoz közeli virágboltnál vettem őket pár órával ezelőtt. Az agyam leblokkol, a kisgyerek édesanyját fürkészem. Hasonlít Rád. Nem, nem úgy, mint a tegnapi kávézó alkalmazottja. Te is ugyanígy elmerülsz a gondolataidban, mikor meglátsz egy számodra fontos, gyönyörű dolgot. Az ifjú hölgy kifejezésén is látszott, elragadták az álmai. Arca fáradt, szemei csillognak. Vonásai letisztultak, ajkai vöröslenek. Felfedeztelek benne.

A kislányra visszapillantva észreveszek valamit. Jobban szorítja anyja óvó kezét, törékeny ujjai már fehérednek a szorítás erejétől. Vágyakozik egy hasonló rózsára, biztosan a kedvenc virága. Az összképet vizslatva szinte kiejtem a becses virágokat a markomból. Te is így néznél ki egy gyermekkel? Látni szeretném.

" Tessék. Vedd el "
Nyújtok a gyermek felé egy szép szárú rózsát. Átadok egyet a szülőjének is, ki hebegve köszönetet mond, majd elsietnek az ellenkező irányba. Soha nem kínáltam valakinek valamit, ami ekkora értékkel bír számomra, de egyszerűen nem tudtam másra gondolni, minthogy a saját családom a két ismeretlen. A gyönyörű feleségem, s a közös gyermekünk.