Még június 28 és július 9 között voltam a református gyerektáborban felügyelőként az ötven óra munkát letölteni.
És Ica néni az egyik segítő mondta, mert a kicsik indultak a játszótérre, és előtte esett az eső, hogy :
-Nem visztek egy -egy nejlonzacskót a fejükre?
Én : *nevet*
-nem a fejükre húzni, hanem a hajukra ha esik az eső. - mondta.
🤣😂
Meg amikor kérdezte a másik segítő nő tőle , hogy nem jön - e, azt mondta :
Örülök ha száz métert megyek, nemhogy oda meg vissza.
XD
Meg az egyik nap ebéd után jöttek zajszintet mérni, mert az egyik szomszéd minden évben feljelenti a tábort a gyerekek miatt, mert szerinte hangosak.
Jöttek egy nagy fekete ládával meg egy kör alakú mikrofonnal.
Meg volt egy ügyvédúr, meg bíróúr is, meg a két segítőjük.
És elkezdi Gyöngyi néni a gyerekeknek:
-csendben legyetek, mert itt vannak a rossz bácsik.
-az ügyvédek jó emberek! - mondtam.
Meg amikor Gréti egy kicsit hangosan beszélt, mondta :
- na, ne kiabálj! Még a végén lebukunk!
