Én vagyok a FŐNÖK!

2.fejezet

Astrid

Rengetegszer szöktem ki a Fényfúriához. El is felejtettem ezt az elrendezett házasságot. Bár 2 hónapba telt mire a sárkány közel engedett magához. Nagyon jól kijöttünk egymással. Tegnap megpróbáltam felülni a hátára. Nem nagyon engedte és mindketten beleestünk a tóba. Minden olyan szép és jó volt. De csak volt. Tegnap miután visszajöttem a sárkánytól a szüleim előhozakodtak a házzaság témával. Vázolom a történteket:

Tegnap
Kéne valami név a sárkányomnak. Gondoltam miközben visszafelé sétáltam. Otthon anyám és apám az asztalnál ült.

-Lányom beszélnünk kell egy fontos dologról. -kezdte anyám mosolyogva.

-Nyugodtan mondjátok! -bíztattam őket.

-Tudod lányom. Nemsokára betöltöd a 17-et. Nagyon úgylátszik, hogy Hablaty lesz a törzsfő. -mondta apám gondterhelten. Méghogy az a gilisztaképü kisfiú! Majd meglátjuk! Gondoltam magamban. -A szülei tettek egy ajánlatot. Mivel te is vezér családba születtél ezért megeggyeztünk velük. Miután a 17. életév betöltésével Hablaty főnök lesz megvárjuk amíg te is betöltöd a 17-et és feleségül mész hozzá. -neee pedig már sikerült elfelejtenem. Miér utálnak engem ennyire az istenek?!

-Odin szerelmére! Nem megyek hozzá egy fajankóhoz! -keltem ki magamból.

-Kislányom értsd meg! Mi csak a legjobbat akarjuk neked! Boldog házzasságot! -Hogy mi van?! Boldog házasságot?! Majd ha eltűnik az a féreg!

-Én.NEM.Megyek.Hozzá! -tagoltam, hogy megértsék. Apám erre nagyon dühös lett.

-DE IGEN IS HOZZÁ FOGSZ MENNI! -üvöltötte. Ideges lettem és felszaladtam a szobámba aztán álomba sírtam magam.

Vége

Astrid

Úgyhogy arra az elhatározásra jutottam, hogy elszökök. Hajnalban felkeltem és összekészítettem a holmiaimat. Nem vagyok hajlandó belenyugodni. De sajnos egy szavam nem lehet. Az van amit a szüleim mondtanak. Ez így rendben is volt mostanáig. Azért van amit nem tehetnek meg. Apám parancsba adta nekem, hogy menjek el az arénába, mert a mai edzésen nekem is részt kell vennem. A nőknek is rendelkezniük kell alapfoku harci kiképzéssel. Én tudok harcolni ha kell. Kiállhatok az edzésen Hablaty ellen. Ez nagyon tetszik, mivel az a tervem, hogy megalázom. Ja Takonypóc is Hablaty megküzdenek egymással szóval szurkolnom kell Mr.nagyképűnek. Az edzésre csak én mehetek be, viszont a harcnál rengeteg szurkoló ott lesz szóval Hablatynak nem fog feltűnni, hogy nem vagyok ott. Átfutott az agyamon, hogy mivel apám és még pár embere elmegy felderíteni a sárkányfészket ezért akár el is lóghatnám az egészet. De nem mivel apa elmondta, hogy ha hazaért kikérdezi Bélhangost és Hablatyot is az ottlétemről. Hát ez óriási. Tehát összeszedtem magam és elindultam az arénába.

Hablaty

Apám mesélte, hogy tegnap Astrid szülei elmondták a lányulnak a házzaságot. Nevetnem kell ha elképzelem milyen arcot vágott mikor megtudta! A mai edzésen ő is részt vesz, mivel alapfokon neki is tudni kell harcolni. Természetesen vállaltam azt a megtiszteltetést, hogy kiállok ellene. Nem fogom minden erőmet bevetni ellene 2 okból kifolyólag. 1 ő egy lány. 2 utána összemérem a nép elöttaz erőmet Takonypócéval és kell az erő. Bár így is úgy is én nyerek. Bélhangos én és a többiek akik a sárkányölő tréningre járnak már csak Astridra vártunk. Meg is érkezett. Az arckifejezéséből ítélve nem nagyon örül ennek az egésznek. Meg persze a házzasságnak sem. Nem lesz rossz dolga mellettem. Astrid addig szép amíg ki nem nyitja a száját. Nagyon utál engem. Tetszik mivel így lehet őt idegesíteni ami felettébb szórakoztató.

-Tehát kezdjük is! Astrid és Hablaty válasszon fegyvert és a többiek menjenek ki a nézőtérre! -mondta Bélhangos. Astrid egy szekercét vállasztott. Én a sajátkészítésű lángkardomat vettem magához. Ez érdkes egy meccs lesz. Láttam Astrid arcán az idegességet.

-Nyugi szépségem! Nem fog sokáig tartani és nyerek! -"bíztattam". Bélhangos jelt adott és kezdődött a harc. Nem bánik rosszul a fegyverével, de azért ennél több kell a legyőzésemhez. Ebből a lányból nem néztem volna ki, hogy elbír egy tőrnél többet. Törékenynek néz ki. Kiütöttem a kezéből a szekercét megfogtam a kezét megpörgettem és a háta mögött összefogtam a kezeit. Nyertem. Egyáltalán nem volt negeröltető. A barátaim tapsoltak és Astridot cikizték. Már kezdtek szállingózni az arénába az emberek szóval elmentem inni meg ilyenek. A lányok többsége engem bámult. Nem is ellenőriztem, hogy Astrid köztük van-e.

Astrid

Szerencsére hamar megtelt a lelátó így én gond nélkül felszívódtam. A sárkányom már várt engem. Vittem neki halakat tehát ameddig evett én felcsatoltam rá a nyerget. Az első repülés nagyon szokatlan volt nekem és neki is. Viszont mindketten élveztük. Nem fogom feladni! Akkor is megvédem a sárkányányokat! Ártatlanokat bántunk már évek óta! Ez így nem mehet tovább! Landolni a tóba sikerült.

-Kéne valmi név neked. -mondtam a sárkányomnak, mire egytértően morgott egyet. Gondolkoztam. Nem jutott eszembe semmi jó név csak ilyen bénák mint a Csillag, napsugár meg a Felhő.

-Hmm. Mit szólsz a Holdfényhez? -kérdeztem a Fényfúriát. A fejét az arcomhoz dörgölte. -Ezt igennek veszem! -simogattam meg.  Támadt egy ötletem. Készítek magamnak Holdfény lehulott pikkelyeiből egy páncélt! Aztán gyakorolom a sárkány megülést és megtanulok rendesen harcolni! Tökéletes terv! Ráadásul ha egy picit ügyesebb leszek akkor egyik nap amikor a sárkányok támadnak a faluba repülök páncálban Holdfény hátán. Az arcomat sisak fogja takarni szóval nem fog senki felismerni. Szegecses szoknyám lesz. Így adom majd tudtukra, hogy egy nővel van dolguk! Már most gyakoroltam a sárkány megülést. Elköszöntem Holdfénytől és haza indultam. Az erdőben senkivel nem találkoztam, viszont a hátsó házaknál összefutottam Mr Nagyképűvel.

-Mit csináltál az erdőben Astrid? -kérdezte gyanakodva. Ez nem lesz jó! Gyerünk Astrid! Találj ki valami jó alibit!

-Csak sétáltam. -közöltem faarccal. Nem nagyon hitt nekem. Megvan! -Amúgy mi lett a küzdelem kimenetele? -kérdeztem. Ez az. Imád magáról beszélni szóval már nem kell aggódnom!

-Természetesen én nyertem. -dicsekedett. -Nem voltál ott, hogy nem tudod? -kérdezte megint gyanakodva. A francba! Ezt nem gondoltam végig!

-Öhm... De ott voltam csak nagyon hátul ezért nem láttam semmit! -próbáltam menteni a menthetőt. Hál' égnek bevált!

-Ez sajnálatos. Mindenesetre örülök, hogy kezdesz megkedvelni. Ez nem árt ha a feleségem leszel! -modta gúnytól csöpögő hanggal. Ezt miből gondolja?! Meg ha már kést döfött belém miért kell még megforgatni is?! Odin segíts!
-Jó éjszakát Szépségem! -annyira idegesítő! Ráadásul direkt csinálja! Nagylevegő és engedd el! Most sokkal fontosabb dolgod is van annál mint, hogy rá fecséreld az időd! A páncélom egész jól sikerült! Az elkövetkező 3 hónapban nagyon sokat fejlődött a harci tudásom és már gond nélkül meglovagolok egy sárkányt! Sietnem kell mert a jövő hónapban lesz Hablaty 17. szülinapja. Elindúltam Holdfényhez. Megsimogattam, felültem rá és felszáltunk a magasba. Idelye, hogy az ismeretlen fehér sárkánylovas színre lépjen!

Egy újabb gyönyörű rész! Ez egész hosszú lett. Ha valaki elolvassa légyszi haggyon maga után életjelet. További jó olvasgatást!