Anime oneshots

𝕋𝕒𝕚𝕛𝕦 (t.rev.)

Először is bocsánatot szeretnék kérni hogy ennyire elhúzom a Rindou-senseies +18as részt ><

Ez lesz az első igazából hogy ilyet írok szóval elég zavarbaejtő és nem bírok normálisan fogalmazni benne.
De rajta vagyok hogy összeszedjem magam xd
Addig is élvezzétek ezt a részt ha tudjátok :3

~(T/N) szemszöge~

Hazafelé sétáltam az iskolából, épp egy játszótéren mentem keresztül hogy levágjam a kanyart, viszont szerencsétlenségemre ott voltak az osztálytársaim akik szeretnek kiszúrni velem. Fiúk is, többen is vannak, pontosabban négyen, már most látom magam előtt hogy szétverve holnapig, vagy amíg meg nem találnak, a játszótéren fogok feküdni

-Hé nézzétek ki van itt!- ugrott le a mászókáról a csapat "vezetője" és már előttem is termett- Ki engedte meg hogy ide gyere ha?!-üvöltötte és behúzott nekem, idő közben a társai is beszálltak. Az egyik szétszórta a táskámban lévő dolgokat, egy másik elkezdte széttépni a füzeteim, a harmadik a hajamnál fogva szorított le a földre, a "főnök" pedig csípőmön ülve vert ahol csak todott.

Én pedig csak csendben, fájtalomtól csukott szemmel vártam mikor unják meg a kínzásom.

-Hé! Nem szép dolog egy védtelen lányt szétverni, ráadásul négyen egyszerre!- hallottuk meg egy srác hangját akire egyikünk se számított, akitől az iskolában még a tanárok is félnek

-E-Ez Shiba!!- esett hanyatt a cípőmön ülő -T-tűnjünk innen!-állt fel, majd rohant el a haverjaival, engem Shiba Taijuval hagyva

-Nem akarsz már felállni?-hajolt fölém a srác felhúzott szemöldökkel, nekem enyhe szívrohamot okozva

Mivel mindenem fájt így elég nehezen sikerült felülnöm, akkor láttam csak meg hogy Shiba-kun kezében ott van a táskám, amibe belerakta a tanszereimet is

-I-Innentől megoldom, köszönöm!- kezemet nyújtottam hogy adja oda a táskám de helyette ő megfogta végtagom és mintha súlytalan lennék felrántott a földről, úgy hogy karjaiba landoljak-M-Mit..-

-Megoldod mi? Még felülni is alig bírtál-mondta majd megindult arra amerről jöttem, viszont pár lépés után meg is állt-Merre is laksz?

-Az ellenkező irányba...

~•~

-Köszönöm-néztem rá a fiúra mikor letett a házunk bejárata elé és kezembe adta a táskám. Ő csak elkezdett vigyorogni, mit először nem tudtam mire vélni de hamar megtudtam az okát

-Ne köszönd..- hajolt közel arcomhoz-..azért tettem hogy tartozz nekem

-M-Mi?

-Jól hallottad-borzolta össze hajam-Majd megbeszéljük-mondta és otthagyott

~•~

Azóta már két hét is eltelt. A fiú rámparancsolt hogy Taijunak hívjam.

Idő közben azt is kitalálta hogy mindig hazaszállít a motorjával, ez persze hatalmas port kavart az iskolában és még tőlem is elkezdtek félni, azt pedig nem tudom, hogy csinálta de összehozta hogy a szüleim megkedveljék őt.

-Mehetünk?-kérdezte mikor a motora mellé érkeztem, válaszként csak megráztam a fejem-Miért?

-Taiju-kun...mikor mondod már el hogy mivel tartozom?-néztem rá félve...na igen, ezt a dolgot még mindig nem árulta el nekem

-Amint hazavittelek elmondom-sóhajtott, mire már felvidulva ültem mögé és karoltam át derekát

~•~

-Itthon vannak a szüleid?-kérdezte mikor már a nappaliban lévő kanapén ültünk

-Nincsenek, azt hiszem éjfél körül érnek haza- fordítottam felé fejem, arra viszont nem számítottam hogy ő idő közben közelhajolt hozzám, így ajkaink egymásnak simultak. Már készültem felugrani a kanapéról és sűrűn bocsánatot kérni, de Taiju állam alá nyúlva megállított ebben.

Szívem kihagyott egy ütemet, a hasamban lévő pillangók pedig életrekeltek, mikor a fiú lehunyta szemeit és csókot kezdeményezett, amit persze rögtön viszonoztam.

Ahogy elvált tőlem levegőhiány miatt, homlokát enyémnek nyomta

-(T/N) lennél a barátnőm?

-E-Ez lenne a tartozás?-kérdeztem kipirulva

-Le van szarva a tartozás!- bökte meg az oldalam-Szóval?

-Akkor igen, örömmel lennék a barátnőd-mosolyogtam rá mire csak újra megcsókolt