Amnesia /L.H./

4.

09.05. 07:15
Reggel hulla fáradtan keltem. Lezuhanyoztam, fogat mostam, fésülködtem, sminkeltem és felöltöztem.

Miután mindennel elkészültem, felkaptam a táskám és indultam a suliba. Akinek még Alexen kívül el akarom mesélni a Jackes esetet az Mark. A suliba késve értem be. A terembe siettem. Már épp elnézést akartam kérni a tanártól amikor megláttam, hogy a terem üres.
-Baszki! Tesink van.-morgolódtam. Táskámat ledobtam a padom mellé. Tornazsákom felkapva futottam a tesiteremig. Az öltözőbe rohantam. A farmerem egy cica nadrágra cseréltem. Nagyon nem öltöztem, mivel így is késtem. Berohantam a terembe. A tesitanár kedvel, ezért nem cseszegetett a késéssel. Kiadta feladatba, hogy menyjek át a sulink jégpályájára. Az iskolának van jégpályája mivel az iskolánkba egy nehéz felvételivel vagy jégkorong ösztöndíjjal lehet bekerülni. Én szerencsésnek mondhatom magam mert van ösztöndíjam. De a két barátnőm már nem jártak ekkora szerencsével, mert mindkettejük felvételizett. Átmentem a jégcsarnokba. A szekrényből kivettem a hokifelszerelésem. Miután mindent felvettem és a korimat jól bekötöttem, mentem a jégre. Persze az osztályból voltak akik nem tudnak korizni, de tanulnak és gyakorolnak, vannak akik nem tudnak de nem is erőltetik és inkább ülnek a lelátón, vannak akik műkorcsolyás korival(írói:Nem tudom hogy hivják bocsesz) koriznak a mi sulinkban ezek a cicababák, és vannak a hokisok. Amint mindenki a jégre vagy a jég mellé a palánkhoz állt, megérkezett a tesitanárunk, és az edző. Bejelentették, hogy a sulink hokicsapata indulni fog az állami bajnokságon, amiért sokat kell gyakorolnunk. Így a csapat el lett kérve tesiről és az összes többi óráról is. Miután az edző ezt közölte velünk, a tesitanár leküldött a hokisokon kívül mindenkit. Mivel én is csapattag voltam ezért maradtam. Figyeltem ahogy a barátnőim majd Calum utána Ashton végül Michael is lemegy a jégről. Kérdőn néztem a szöszire aki kérdésemre mellém korizott.
-Én is csapattag vagyok. Nem is örülsz?- kérdezte a szőkeség és lebiggyesztette az ajkát.
-Kéne, hogy örüljek? - kérdeztem vissza flegmán. Közelebb csúszott hozzám. Már a végén vészesen közel. Az ajkai súrolátk az enyémet, amitől megőrütem. Annyira vágytam rá, hogy csak azt vettem észre hogy a számra lehelli a szavakat.
-Tudom, hogy tetszik. - mondta, és önelégülten elvigyorodott.
-Hidd el én nem élvezem ezt annyira mint ahogy te azt gondolod. Amúgy is, honnan szedted? - akadékoskodtam. Dem még mindig nagyon közel voltunk. Éreztem azt az őrjítő férfias illatát.
-Vörös vagy mint a paradicsom drágám. Nem kell tagadnod.-suttogta immáron a fülembe, majd egy csókot nyomott a fülem mögött arra a tipikus érzékeny pontra amitő kirázott a hideg. Éreztem, hogy még vörösebb leszek, ha ez lehetséges. A reakciómon felkacagott és elment. Az edzés közben kicsöngetéskor nekünk is szünet volt. Kimentem az öltözőbe. A szekrényemből előkaptam a telómat. Megfordultam és indultam volna ha valami, vagyis inkább valaki el nem állja az utamat. Szembe velem Luke állt. Zavartan a földet pásztáztam. A szöszi az állam alá nyúlt ezzel kényszerítve, hogy nézzek rá. Mivel megint nagyon közel voltunk egymáshoz, ezért megpróbáltam hátrébb menni. Ezt a szekrénysor gátolta meg. Nem szólt semmit. Én meg képtelen voltam rá. Bámultuk egymást... Egy örökkévalóságnak tűnt. Hirtelen ajkait az enyémre tapasztotta. Miután kapcsoltam, hogy mi történik visszacsókoltam. Levegőhiány miatt szétváltunk. Rögtön be is csengettek. Folytattuk az edzést. Ebédszünetre csengettek. Az edző azt mondta, hogy csak a korinkat cseréljük vissza a cipőre, vegyük le a védőket, sisakot, kesztyűt és menjünk enni a többiekkel. Így is tettünk a védőket, sisakot, kesztyűmet levettem, cipőmet felvettem és rohantam ki az öltözőből. Kiérve leültem a BG asztalához. Vártam amíg mindenki megérkezik. Amíhmg várakoztam azon gondolkodtam, hogy ha Mark megjön ebéd előtt elmondom neki a maffiás dolgot. Drága Mark volt az utolsó aki kijött. Mikor megláttam felpattantam és a takarítószertárba löktem. Ott részletesen elmondtam mindent.