Amnesia /L.H./

17.

11.24.

Reggel Sarah keltett.
-Vanity baszod fél nyolc! El akarsz késni az első óráról.-kiabált Sarah.
-Igen geci el akarok! Te kajak be akarsz menni első órára?-válaszoltam ingerülten. Sarah ezen csak nevetett.
Mikor az ágyból kimásztam a fürdőbe vonszoltam magam. Fésüködtem, fogat mostam és embert varázsoltam magamból. Kimentem ruhát választani. Ezt vettem fel:

Összepakoltam a táskámat, és tízenöt perces késéssel indultam Sarahval az oldalamon. Mivek mire a suliba beérnénk már húsz perc letelt volna az órából ezért rávettem a lányt hogy menjünk el a boltba. Az üzletbe vettünk Hellt, péksütit, chipset és csokit. Mikor végeztünk elindultunk az iskola felé. Kicsöngetésre meg is érkeztünk. Mikor a kapun beléptün akkor jöttek ki Calumék, akik vidáman beszélgettek Lukeon kívül. Talpig feketébe volt. Szép és jó lett volna minden, de rajtuk átgázolva megérkezett a kicsit sem boldog, inkább dühös Lexi.
-Ti hol a búbánatos faszomba voltatok? - kérdezte mire Sarah már állt neki a magyarázkodásnak, de én egyszerüen megoldottam.
-Boltba. - motyogtam, és én is félre lökve a négy fiút próbáltam a szekrényemhez jutni.
-Most őszintén! Lökjük fel a fiúkat nap van? -kérdezte Mike értetlenün, amin elmosolyodtam, de oylan fáradt voltam, hogy inkább megbontottam a Hellem. A szekrényemnél állva ittam az energia italom, amikor Cal karon ragadt.
-Megvan kivel jössz szombaton?-kérdezte.
-Uhum.-válaszoltam, de a fiú még várt.
-Azt hittem mondod is, hogy kit!-nevetett, amin én is felnevettem.
-Sarahval megyek.-jelentettem ki.
-Örülök, hogy eljössz. Hidd el megéri!-mondta,de mintha tudott volna valamit amit én nem. Bár lehet, hogy csak az új dalukról van szó.
-Menni kéne, hogy második órára legalább beérjek.-mondtam,amin nevetésbe törtem ki. Első óránk matek volt. Álltalában telózni vagy rajzolni szoktam, de most kivételesen aludtam. Luke-val szakítás előtt minden órán beszélgettünk, de azóta egy szót se váltottunk, és néha elég kínos tud lenni a helyzet. Matekon úgy elaludtam, hogy az egész szünetet átaludtam és a következő órán föcin keltem fel. Mivel nagy szuszikálásból keltem, kómásan unott fejjel gondolkodtam tíz percen keresztül. Eszembe jutott, hogy tegnap óta nem beszéltem Jordannal. Fogtam, és ráírtam.

Me:Szio mizus szivem?❤️

Szivecském💗:Minden okés baba! Holnap tudnánk talizni? Fontos dolgot kellene mondanom.

Me:Igen, talizhatunk.💗

Szivecském💗:Viszont nekem most mennem kell. Szia, szeretlek!❤️

Me:Szioo, szeretlek!❤️

Azon gondolkodtam, hogy Jordan miért volt ilyen furcsa. Rossz érzésem támadt a holnapi találkozóval. Szerettem Jordant, bár nem úgy mint Lukeot. Lukeot mindennél jobban szerettem, de ezt a hatalmas szerelmet nem érzem Jordan felé, de ettől még szeretem. Hogy eltereljem a figyelmem rajzolni kezdtem. Mikor kicsengettek akkor fejeztem be a rajzomat.

Kövi órán tesi volt, amin megbeszéltük a tanárral hogy röpizhessünk, addig a fiúk fociztak. Nagyon jól szórakoztunk, bár igaz erőből szájba talált egyszer a labda. Egyik fiú a focisták közül megszólalt.
-Vanity! Kurva jó segged van!-mondta, de nem nagyon figyeltem rá. Mikor kicsengettek az öltözőbe siettünk, és átöltöztünk. Miután kész lettünk, mentünk ebédszünetre. Végig beszélgettünk, addig amíg be nem csengettek. Nagyon jó volt, beszélgetés közben chipset ettünk meg Sarahval péksütit. Nagyon sokat röhögtünk. Ahogy hülyültünk Sarah elvette a telóm, és ezért át kelkett nyúljak az asztak felett. Ennek a mozdulatnak a következménye, hogy kilógott a pólóm alól az L betűs nyaklánc.
-Még mindig hordod a nyakláncot!-szólalt meg Luke, de nem tudtam mit mondani. Minden válasz értelmetlenül hangzott a fejemben, de szerencsére becsöngettek. Azt hittem, hogy megmenekültem, de tévedtem, mivel hogy Luke ül mellettem.
-Azt hittem már nem hordod.-mondta egy kicsit csalódottan, és még én is megsajnáltam, mert nem kereste a lányok társaságát mióta szakítottunk.
-Barátod nem akadt ki?-kérdezte a láncra utalva.
-Nem tud róla!-mondtam és ránéztem a fiúra, de szembe találtam magamm azokkal a kék szemekkel. Éreztem hogy a pillangók életre keltek, de próbáltam ezt elnyomni, mivel barátom van.
-És ha meglátja?-kérdezősködött.
-Azt mondom egyik barátnőmtől kaptam. - mondtam. Jól esett vele beszélni. Hallani a hangját. Amíg együtt voltunk sokat énekelt nekem. Kíváncsi vagyok a koncertre.
-Hallom koncertetek lesz szombaton! - mondtam mosolyogva.
-Hát igen. Most játszuk először az Amnesiát. Nem jössz el?-kérdezte reménykedve, mit sem tudva arról, hogy én az első sorban fogok állni a koncertjükön szombaton.
-Még nem tudom.-mondtam húzva az agyát.
-Rendben,de gondold át!-ajánlotta, de nem tudtunk tovább beszélni, mert a tanár ránkszólt.
-Maguk ketten ne beszélgessenek. Vagy igazgatói vagy csönd!-üvöltötte a tanár. Mivel nem volt kedvem balhézni, ezért inkább kussoltam. Miután kicsöngettem az utolsó óráról összepakoltam és többiektől elköszönve elindultam haza. Nagyon fáradt voltam, és haza akartam menni. Otthony melegítőbe öltöztem és kajáltam. Mikor Alex is hazaért filmezni kezdtünk. Két horrorfilmet néztünk. Az első egy bohócos volt.(nem az AZ) A második a Meghívás volt. Jól indult, meg minden de én nagyon fáradt voltam. Éreztem, hogy a szemhéjam csukódik le. Inenntől már teljesen elnyelt az álom.

Sziasztook!
Ha tetszett ez a rész akkor voteoljátok. Nemsokára hozom a következő részt.
Puszi💘