~ Első Fejezet

72 5 1
                                    

~Ella Davies~

Hétfő van.. ami azt jelenti hogy mostantól négy év szenvedés vár rám a Gimnàziumnak nevezett börtönben. Az osztályhoz csak október közepén csatlakoztam ami miatt lett egy és fél hónap lemaradásom. De ez nem keserített el. Sőt amíg utolérem magam nyugodtan ellehetek az egyik sarokban anélkűl hogy baszogatnának.

Sajnos az elképzelésemnek hamar lőttek... ugyanis amint beléptem az osztályba a leghàtsó padot már elfogalták.
-Szabad ez a hely? Kérdeztem a srácot  de nem nem válaszolt.  Igazábol le se szarta hogy ottvagyok még a fejét sem emelte fel.

-Te vagy  Ella?  Lèpett mellém egy  alacsony szőkehajú lány.
-Igen..remélem nem foglaltam el a helyedet hátra akartam űlni csak az a sràc gyorsabb volt.kezdem magyaràzkodni.
-Milyen sràc? Nèzett a mögöttem lèvő padra majd furán összeràncolta a homlokàt

-Hàt aki az előbb.. fordúltam hátra de nem fejeztem be a mondatot.. 
-Biztos rájött hogy rossz terembe van.legyintettem majd kínososan elnevettem magamat.
- Isabelle... nyújtotta kezét.
-Örülök.. nincs kedved leűlni mellém? Mosolyogtam rá és próbáltam elfelejteni az előbb történteket

-Bocsi de én a másik sorba ülök meg amúgy...jobb ha te is felállsz innen.. húzta el a szájàt.
-Mért? Lepődtem meg
- Mert szeptember elsején  mindenki kiválasztott magának egy szimpatikus padot és ez màr foglalt. Bökött az asztalomra.
-Ó...jutottak el az agyamig Isabelle Szavai.
Majd amilyen gyorsan csak tudtam összekapkodtam a cuccomat és mindent fölpakoltam az ablakpárkányra.

Ameddig az osztályfőnök meg nem érkezett ott  ácsorogtam mint egy szerencsétlen. Próbàltam Láthatatlanná  vállni de ez nem sikerűlt. Mert a lányok többsège lesújtó pillantásokkal méregetett. Hát ennyit arról hogy itt tisztalappal indíthatok mindent.

Miután túlestem a bemutatkozáson odairányítottak  az ablak melletti padsor utolsó asztalához. Amikor leűltem végigfutott a hátamon a hideg Itt valami nem stimmel..

Az osztályfőnöki olyan unlmas volt hogy közbe majdnem bealudtam. Fejemet a könyökömmel támsztottam amikor megpillantottam az asztalba vésett karcolásokat. Mi a fene?
Ujjaimmal óvatosan végigsimítottam őket de az egyiken megakadt a szemem :Ryan Woods. Olvastam le a betüket. Dehàt nincs is ilyen nevű osztálytàrsunk.
És egész nap csak egyetlen kérdèsen kattogtam
Mégis mi történt itt amiről mindenki hallgat?

Folyt köv.

Látlak Téged(18+)Where stories live. Discover now