A csengő gyorsabban megszólalt mint vártuk volna, de bekellett vissza menni a sátorba egy felől jó ötlet volt mert elkezdett szitálni az eső mire mindenki beért addigra már szakadt mint ha dézsából öntenék kicsavartam hosszú vörös hajamból a vizet és leültem Karen mellé jó barátnők leszünk vagy inkább vagyunk? Még magam sem döntöttem el igazán. Az őrmester úr megköszörülte a torkát majd elindította a felvételeket melyeket a falon látunk egy vetítőgép segítségével amit természetesen egyedül rakott össze. Csendben hallgattuk a filmet amit vetített második világháborús dokumentum filmek voltak én ismertem ezt a sorozatot ugyanis ment a tv-ben is megfestették a fekete fehér felvételeket színesre. Azt gyanítottam, hogy a segédtiszt is látta már olyan csendben nézett maga elé nem lepett volna meg, hogy ha bele aludt volna ebbe az egészbe én inkább fegyvertannal foglalkoznék. Gondoltam keserűen vagy legalább is azt hittem, hogy csak gondolom amikor az őrmester megszólalt.
-Hmm...szóval fegyvertannal?-Ismételte gombóc volt a torkomban nem tudtam mennyit mondtam ki hangosan és mennyit gondolatban.
-Ezt hangosan mondtam volna?-bukott ki rajtam a kérdés a srácok elkezdtek nevetni erre bezzeg figyelnek a nyomorúúltak ezt szívesen bele mondtam volna a képükbe, de nincsen kedvem ki menni futni a szakadó esőbe.
-Eléggé hangosan mondtad a nagy részét bár az igaz, hogy az előzményt nem volt szerencsém hallani.-Jegyezte meg az őrmester és széles igyor terült szét az arcán még Karen is mosolygott szerintem most egy életre lealáztam magamat.
-Folytathatjuk a filmet őrmester úr?-kérdezte az egyik fiú a hátam mögött legalább nem valami ostobaságot akart mondani.
-Mi a neve kadét?-kérdezte az őrmester kérdéssel felelve a kérdésre a fiú felállt majd mondta...
-Kelly Feldman kadét uram.-hangzott a válasz mi Karennel össze néztünk mind a kettőnknek a film jutott eszünkben mosolyogtam, ahgy a barátnőm is ezt Kelly észre vette gyanúsan nézett minket mint ha tudta volna, hogy mire gondolunk persze a vigyorunkat nehéz lett volna nem észre venni. De nem mi voltunk az egyetlenek.
-Ugye te nem fogod kifosztani a németek háta mögötti bankot?-tette fel a kérdést az egyik srác.
-Ha...ha...ha nagyon humoros.-mondta lassan vontatottan lehet, hogy nem először kapta meg ezt a jelzőt attól aki ismerte a filmet.
YOU ARE READING
Katonai iskola.
AdventureMindenki azt csinálja amit szeret vagy amit a gépnek nevezet élet ad nekem az utóbbi jutott a nevem Karen Strong és tizenöt vagyok magamról csak annyit kell tudni, hogy egy szakasznak a tagja vagyok kadét az erősségeim... Lövészet és álcázás na meg...
