Katonai iskola.

nehéz ébredés

Másnap reggel semmi kedvem nem volt kikelni az ágyból bár ezzel nem csak én voltam így ha nem a szobatársam is Karen még mindig aludt a falfelé fordulva takaróját a fejére húzta álmosan kullogtam a mosdóba fogat és arcot mostam majd oda léptem a szekrény rámeső részéhez megnézve mit is viselek ma na nem mint ha sok választásom lehetne hiszen csak a kadét ruhánkban lehetünk így azt vettem ki meg persze az acélbetétes bakkancsomat ami szerencsére tiszta volt különben ötven fekvőt kapnék érte ha nem. Felhúztam a zubonyt begomboltam majd a nadrágot húztam fel ekkor döbbentem konstatáltam, hogy a pizsoma nadrág rajtam maradt...

~na remek kezdhetem előről a nadrág húzást~gondoltam magamban majd sikeresen lerugtam a pizsoga nadrágomat gyorsan felkaptam a gyakorlatit legalább máma pihennek egy kicsit a kezeim. Ekkor vettem csak a fáratságot, felpillantsak a faliórára ami a lehető legrosszabb helyen volt. Még pedig az ablak fölött hát jha egyszer kiesik az ablakon. Minden esetre fejet csóválva vettem tudomást, hogy ideje feriasztani Karent aki rendesen bevédte magát a haj huzigálás ellen. Támadt egy mentő ötletem lassan osonni kezdtem majd amikor egy méterre voltam a gombóctól ami Karen ágya közepén volt hangosan felkiáltottam...

-TÁMADNAK A TIGRISEK ITT VANNAK A NÉMETEK!-Úgy kipattant mint akit puskából lőttek ki autómatikusan a fegyverét kezdte el keresni még jó, hogy ezt minden este le kell adnunk karban tartásra Karen olyan képet vágot mint aki két dolog között vacilál, hogy pntosítsak milyen módon öljön meg engem ezért a húzás ért.

-Menny a pokolba.-Morogta bosszúsan nézett az órára kelettlenül állapította meg, hogy még félórát alhatna, de én felébresztettem lassan mint aki sebesült úgy vonszolta el magát a mosdóba fejét benyomta a csap aláés hideg vízet nyitott meg magára majd megrázta kicsit a fejét nem volt éppen csinos frizura kábé mint a nem is tudok jó hasonlatot rá.

-Oda szerintem te fogsz menni ha azon a pasason múlik aki tegnap itt volt.-Válaszoltam kicsit sem sértődve meg a morgásán reggel mindig ilyen volt, de megérte látni igen csak mulatságos volt ez az egész.

-Tábornok.-morogta.

-Akta kukac!

-Az az ezredes!-felelte ingerlten miköben a bakkancsát húzta fel a lábára és a tegnapi zoknijával felém cézott szerencsére kikerltem.

-Nekem mind a kettő ugyan olyan.-Mondtam majd kimentem az ajtón nem vagyok olyan okos mint ő, de akkor is meg van a magam esze.