Egy két dolgot tisztáznunk kell erről az iskoláról diákok és nem katonák vagyunk ezt egy tesztel döntik el és azt is, hogy ki folytatja és ki nem én biztosan átmegyek a teszteken vagy legalább is azt gondoltam eredetileg voltak bennem kételyek. De vezető nem leszek pedig mint ha az őrmester ezt forgatná abban az üregesen sötét kobakjában a sisak alatt...
-Strong kadét!-harsogta a tábornok aki már egy ideje legelteti a szemeit a szaaszunkon neem pedig egyre inkább az az érzésem támadt, hgy tényleg mi vagyunk a piszkos tizenkettő harmadik felvonásban feszesen kilépek a sorból a csontjaim is bele roppantak né hol még a rossz csuklóm is, de nem érdekelt.
-Jelen!-Mondtam katonás fegyelemmel röviden és tömören pedig legszívesebben fejbe vágtam volna nem mem és csak azért sem leszek tiszt még ha sortűz elé állítanak akkor sem. Mondogadtam magamban erre pedig mint ha a tábornok tudta volna mire gondolok széles mosollyal ezet nyújt felé én tétovázom és mereven tartom a pozíciómat.
-Gratulálok szakasz parancsnok!-ez tömören annyit jelentett, hogy kinevezett tiszté nem tudom milyen ábrázatot vághattam, de mindeni elmosolyodott olyan volt mint ha azt mondtá volna ki, hogy neked véged.
-T...t....tess...ééékk...-dadogtam értetlenül amire a tábornok vállon veregetet...
-Nem kell idegesnek lennie. Viszont lenne egy próba tétel egy harci játék során szeretném látni a képességeit akció közben.-Mondta nekem felsillant a remény még megbukhatok.
-De táborno úr nem hisz...-próbálta megakadályozni az őrmester.
-POFA BE!-ripakodott rá az őrmesterre miután elmentek mereven álltám mint egy szobor.
-Szépen megcsináltad.-jegyezte meg Scott az egyetlen észlény a csapatban.
Hagyátok már békén!-Szólt rájuk a barátnőm.
-Aki nem fogja be a lepcses pofáját annak az arcán fogok csárdást táncolni és azt megérzi.-morogtam erre pedig mindeni leszállt rólam végre ismét éreztem a lábaim alatt a talajt és elindultam a sátor felé.
Lehuppantam az egyik padra és némán ültem mint akit sokkért jó elismerem lefagytam tiltakoznom kellet volna nem bánnám ha harcolnom kell, de egy harci játék? Most komolyan legalább egyetlen előnyöm van ahoz, hogy veszítsek, de mint mindig a többiek nem hagynak nyugton.
-Nyugi már nem kell beparázni.
-Honnan veszed, hogy félek?-Mordultam fel ingerülten.
-Mert sápadt vagy.
-Te is mindjárt az leszel ha nem fogod be!
-Harapós cicamica.-Mondta hízelgős hangon amire már ökölbe szorult az öklöm.
-Menny a pokolba!-Csattantam fel, de a kezem meg az arcán csattant szép tenyér nyom maradt a képe jobb oldalán.
-Hát lehet tényleg jobb lenne.-Ha az őrmester nem jött volna be megfojtottam volna legszívesebben vagy beton szobrot készítettem volna belőle. Szerencséje volt a minden lében kanál Steven Hobble.
YOU ARE READING
Katonai iskola.
AdventureMindenki azt csinálja amit szeret vagy amit a gépnek nevezet élet ad nekem az utóbbi jutott a nevem Karen Strong és tizenöt vagyok magamról csak annyit kell tudni, hogy egy szakasznak a tagja vagyok kadét az erősségeim... Lövészet és álcázás na meg...
