A tökéletes béke (Levi x reader)

1.

Újabb nap, újabb kezdet... Ma is az ébresztő órám borzalmas hangjára keltem. Erőt vettem magamon és fel öltöztem, ettem és indultam az iskolának becézett földi pokolba. Az utam nem volt valami érdekes. Az autók hangos zaja idegelt csak de már meg szoktam. Megérkeztem, beléptem az ajtón és leültem a székemre. Első óra után le mentem a büfébe és vettem egy sandwich-et. Az unalom el uralkodott rajtam, nem vagyok a leges-legjobb tanuló ezért nem igazán feleltettek, mert tudták hogy nem vagyok a legjobb.
Mivel nincsenek barátami ezért el voltam a magam kis világában. Az egész napom eddig unalmasnak látszódott és az is volt. A szüneteken egy 9.es barinőm integetett nekem. miari-chan volt az.
- Oi Ohayo Miari-chan!
-Ohayo Y/n-san.
-hány órátok van még? Kérdeztem s közbe meg öleltem.
- Áh még 1 és pusztulunk haza. Válaszolt viszonozva az ölelésemet.
-ou értem nekünk is ugyhogy meg várhatnál. Mondtam s közbe egy tincsemet fülem mögé tűrtem.
-nyugi meg vàrlak. Mondta és a be csengő hangja miatt el köszöntünk egymástól.
Órák után sétáltunk hazafelé és el váltunk barátnőmmel az elágazódásnál és egyedül sétáltam tovább. Mikor már a házam ajtaja előtt álltam megláttam hogy egy kislány közeledik felém. Annyit kérdezett hogy nem tudom-e hogy merre van a legközelebbi bolt.Útba igazítottam és el köszöntünk egymástól. Be mentem a házamba és szokás szerint ledobtam a táskam repül ahova repül arra nem figyeltem.Fel mentem a szobámba majd reflex szerűen bele ugrottam VOLNA az ágyamba ha nem fogja le a két kezem egy kéz ami a másik kezét szám lefogására használta.
Mifasz nem tudok mozogni. Mi a gyászt csináljak? Kussba leszek s majd csak meg szólal nem? Na mindegy.
Egyszer csak meg törte meg a csendet.
-Oi, szaros kölyök mond el hogy hol a fenébe vagyunk! Mondta idegesen a hang
-Öhh Vagyunk?
-nem látsz a szemedtől? Ketten vagyunk idióta. Rivalt rám. Olyan ismerős hangja van. Várjunk csak Levi? LEVI HADNAGY?!?!
- A házamban vagytok de hogy hogy kerültök ide azt én sem tudom...mondtam nyugodt hangnembe, és csak remélni tudtam hogy értik mivel Levi keze még mindíg számon volt.
- Akkor nagyon gyorsan fejtsd meg mert nem érünk rá szaros kölyök!ordított rám Levi
-ha el engednél meg fejteném. Mondtam kifigurázóan és el engedett hátra fordultam és azt hittem álmodok.Fucking Jeager és Ackerman áll előttem. Egy percre Lefagytam de gyorsan fel eszméltem.
10 perces gondolkodási idő után megtörtem a csendet.
-Rajöttem!
-Na mégis mire? Mondta Levi
- Úgy kerültetek ide hogy.....
-Nyögd már ki! szólalt vissza Mr. Törpuraság
-Igazából nem tudom de azt igen hogy hogy jussatok vissza!
- aha mondjad már! Monta Eren.
Egy oldalon rá kerestem és felolvastam.
-mire jutunk evvel a világítós hosszú ketyerével? Kérdezte törpilla.
- Többre mint gondolnád!Montam majd felolvastam amit írt, a kis betűs részt észre vette Eren.
-Hé és a kis betűs rész? Monta Eren.
-Ja azt nem láttam!
Fel olvastam és az ált ott:
A vissza jutás érdekében minden ember elkerül az adott világba! Ennek megvalósítása érdekében teliholdkor ki kell menni és várni reggelig!
Én felkaptam a fejem és azt montam
-JÉZUSOM! AZ MA VAN.
-De ezek szerint te is jössz velünk igaz?! kérdezte törpilla.

-Hát ezek szerint... Igen.
-Akkor majd részt veszel a kölykök kiképzésén, hogy ne legyél első napot titán kaja monta Eren.
-Hát ja.. De menjünk mert már 8 óra ugyhogy sietős dogunk van de össze pakolok néhány cuccot amit vinni akarok!
-felőlem itt meg várunk mivel kegyed nem képes el mondani merre van a kijárat.Monta törpilla. Csak hümmögtem egyet válaszképp. becsomagoltam egy csomó chipset, gumicukrot, csokit ruhákat a telóm és kb ennyit. Vissza mentem Erenékért majd le vezettem őket. Meg áltunk a naplementént fürkészve és szótlanul csak bámultuk. Gyönyörű volt.
Vártuk a holnapot és azt hogy mi fog történni. Bele merűltünk az éjbe és csak vártunk.. Nem tudom mi történt de érezni sem lehetett ahogy felszívódtunk.