Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Azt hiszem áram szünet van.-nyelt egy nagyon Jimin. Sötétség borult a teremre amiben ők tartózkodtak éppen. Egyik pillanatban még táncoltak lassú mozgású léptekkel, másik pillanatban meg a sötétben ácsorogtak. -És ez baj?- nem mert megmozdulni, ugyanis Jimin még mindig fogta a felkarját. -Nem nagyon szeretek sötétben lenni.- szusszantott idegesen. Egy pillanatra Jungkook elgondolkozott, ha hirtelen mozdulatot tenne Jimin valószínűleg elfutna, tehát úgy kell közelednie hozzá mint egy nagyon rémült kiskutya felé. -Ha szeretnéd megfoghatod a kezem, ha nagyon félsz. -Ne...nem kell, nekem fel kéne mennem a szobámba.- lépett hátra ezzel minden testi kontaktust megszüntetve. -Menj csak Jimine, aludj jól, holnap látlak.- segített Jimin törékeny valóját kivezetni a sötétből és az is végig nézte, hogy eltűnik.
Jungkook nem tudott aludni, mindennel próbálkozott de semmi nem bírta őt elvinni az álmok földjére. Nem akart ő senkit felébreszteni, mégis egy olyan személyhez vitte őt a lába akit a legkevésbé akart felkelteni. Jimin Furcsa módon látni akarta amint alszik, azt a két szép szempilláit, telt ajkait. Mert ő egyszerűen maga a tökéleteség. Ám az terv füstbe ment, mikor Jimin azonnal reagált az ajtaja nyitódására. -Mi a baj? -Nem jön álom a szememre. Önző módon felkeltette őt csupán azért mert ő nem tud aludni, milyen barát ő? -És én mit tehetek érted?-dörzsölte meg szemeit. Aranyos látvány volt ez Jungkook-nak. -Talán veled sikerül, gondolom én.- rántott vállat bizonytalanul. Jimin végül csak feltartotta a takarót ezzel helyet adva maga mellett. Jungkook bemászott mellé és betakarta magát, ám a takaró nem volt elég széles így sokkal közelebb ment Jimin-hez aki hátrált. -Gyere közelebb, kilóg a fél hátad, tudod, hogy nem akarom megfázz itt nekem. -súgta oda neki, azért mégiscsak ott alszik Yoongi is a szoba másik végében. -Hát oké. -motyogta az orra alatt.
Jimin Jungkook oldalába bújva kereste a meleget, a takaró alatt is fázott, lábait pedig a fekete hajú lábai közé fúrta. Didergett álmában, Jungkook pedig moccani sem mert, Jimin hideg bőrét érezve teljesen megfeszült. Szabad kezével az egész takarót rá terítette mert neki úgy sem kellett már. -Kelnem kell Jimin, elengedsz? -Csak még egy kicsit maradj, olyan jó meleg ez a pulcsid.- ráncigálta meg a nagyra nyúlt anyagot Jungkook-on, majd két mancsát betette a feléje eső zsebbe.
"Istenem de édes"
-Nem vagyok radiátor. -morogta a nem létező bajsza alatt. -Hmm..nem, tényleg nem.- nyammogta Jimin bele Jungkook oldalába. Sehogy sem akart onnan felkelni, ott akart feküdni egész nap.
