Farkasként más!

6. Myra észrevétele

Emma szemszöge:
Basszus, hogy lehet ennyire elcseszett az élet hogy pont most kellett leszálljunk a gépről. Akkor megyek farkasként. Meg hát ott van még az is hogy tök szimpi volt Meg. Most utazhatok egyedül, ráadásul a saját lábamon. Nah mindegy. Úgy is örülnék egy kis mozgásnak. 25 km nem a világ vége farkasként. Inkább beszélgetek Akeláékkal. Minden esetre elsőként elhúzunk innen.
- Hé, figyeljetek menjünk be abba az erdőbe - mondtam szinte némán. A farkasok csak egyetértően biccentettek. Belljebb mentünk ez erdőben kb 500 métert.
- A terv az hogy farkasként haladunk tovább a célig - szólaltam meg először.

Akela: El kell mondanom valamit.......de majd ha átváltoztál
- Rendben - mondtam kissé érdeklődve kissé gyanakvón. Gyorsan átváltoztam. Ezüstes szörzetem kinőtt, át járt az adneralin, az érzékszerveim ki élesedtek. Minden aprócska neszt meg hallottam. Jó érzés volt végre egy kicsit farkasként.

Emma: mit szerettél volna mondani, Akela.
Akela: Valójában Myra jött erre rá szóval övé minden érdem, így ő közli veled ezeket a tényeket.
Emma: rendben
Myra: köszönöm a szót Akela. Emlékszel arra a Meg nevű lányra a gépen?
Emma: Természetesen emlékszem. Eléggé szimpatikus volt.
Myra: tudod én meg éreztem valamit.....
Emma: micsodát?
Myra: Egészen konkrétan azt hogy............ez a lány egy vérfarkas.
Emma: Micsodaaaa? Dehát. Ez azért eléggé durva, nem?
Myra: Azért annyira nem
Emma: szerintem utána megyek farkasként.
Myra: Ez a te döntésed, Emma........szerintem is menjünk a lány után hiszen ha itt fog lakni akkor segíthet megtalálni a volt falkádat
Sakata: oké de tőlem ne várjatok tiszteletet a lány iránt
Myra: higgadj már le Sakata
Emma: oké, akkor utána megyünk, vagyis meg keressük Meg-et.
Luna: követtem a szag nyomokat mert Myra már előre szólt. Csak kövessetek!
Emma: megyünk utána
El is indult a csapat, vagy falka? Mindegy de elindultunk. A hír nagyon meg lepett. Ekkora mázlit, pont találkozok egy vérfarkassal aki segít nekem ergo még szimpatikus is. Követtük Luna-t de eléggé sokat mentünk és még nem éreztem hogy itt lenne.
Luna: már nincs messze, nem sokára beérjük!
Emma: végre
Sakata-ra nézve most magában biztosan duzzog amiért utána megyünk a lánynak. Kb fél perc múlva felvettünk egy alakzatot. Így Luna ment elöl, én és Sakata mögötte aztán Myra majd leghátul Akela, így futottunk az erdőben mi 5-en. Szép kis csapat voltunk.
Már kezdem érezni egy másik vérfarkas szagát. Ezek szerint már mindjárt be érjük Meg-et. Már éppen ideje volt. Ahogyan közelestünk kivettem a sziluettjét. Eléggé furcsán hatott az erdőben egy ilyen farkas. Ugyanis ő egy fehér farkas volt. Hihetetlen! Nagyon szép! Mindig is szerettem volna fegér vérfarkassal találkozni de most erre nem számítottam. Gyorsítottunk a tempónkun mire ő úgy tett mint aki nem veszi észre és futott tovább az eddigi sebességében. Kb fél perc múlva hirtelen meg torpant és hátra fordult. Agresszívab nézett ránk. Aztán az arcán látszódott hogy fel ismerte Sakata-t, Akela-t, Luna-t és Myra-t. Mondjuk ki is felejthetné el őket?
Meg: te vagy Emma, ha jól sejtem.
Emma: jól sejted, te pedig Meg vagy.
Meg: Így igaz
Egymással szemben álltunk és farkas szemet néztünk, mi vérfarkasok.
Elsőként kiléptem a támadó állásból és hátrébb léptem......