Farkasként más!

17. A küldetés

Igazából hamar eltelt az idő. Egy csomó minden volt, hogy válaljuk el a sárkányos küldetést. Szét kell nézzünk. Csak ennyi. Mi ezen a szokatlan?! Nem tudom, minden esetre Daniel nem izgatja magát. Csak megyünk egymás mellett és ennyi. Ez normális? A csapat tagomat még nem is ismerem, most pedig szótlanul megyünk együtt halál nyugodtan egy olyan küldetésre amin akár meg is dögölhetünk. Nah mindegy. Hamarosan megjelent egy fehér hajú lány. Kétség kívül Meg!
  - Szia! - kiáltottam neki.
  - Szia! - kiáltott vissza.
  - Mi járatban vagy erre felé? - kérdeztem.
  - Hallottam hogy küldetést kaptál és Katie engedélyével utánad jöttem - magyarázta.
  - Rendben, ennek örülök! - momdtam kicsit flegmán. Ismertem Meget. Valami nem stimmelt. A stílusa. Nem olyan volt mint eddig. Bizonyos szélárnyak tudnak alakot váltani, mindent lemásolnak de a tudást nem, ezt mondta Katie. Hamarosan telepatikusan komunikáltam Daniellel.
"Figyelj! Ez egy imposztor!"
" Rendben, hamarosan lecsapunk"
Ennyit beszéltünk.
  - Jössz te is? Ha Katie beleegyezett akkor csatlakoznod kell - mondta komolyan Daniel.
  - Tényleg, Katie mesélt is hogy majd küld valakit aki felderít előttünk. Jó hogy itt vagy - mutattam egy like jelet a kezemmel hogy hatásosabb legyen. Nem kellett sokat várjunk és mögé kerültünk.
  - Mit látsz? - látszódott hogy a lény nagyom koncentrál, Danielel egyszerre szúrtuk le. A szélárny sivítva robbant szét, majd hamuvá lett. Végeztünk egyel. Daniel gyorsan egy steril üvegbe söpörte a maradványokat és lezárta azt. Ahogyan tovább haladtunk az egykori vulkán felé, egyre inkább lepusztult volt a terület.
  - Ez jó jel - jegyezte meg.
  - Igen, de még csak kémkedünk, nem tárgyalunk - magyaráztam.
  - Rendben - bólintottam. Hamarosan el is értük a beomlott vulkánt. Farkasként lemásztunk amennyire biztonságos volt. Aztán pedig a szaglásunkra hagyatkozva derítettük fel a terepet. Furcsa "forró" mármár "tűz szagot" éreztem. Ezek a sárkányok lesznek. Daniel ebben meg erősített. Amikor is vissza felé jöttünk azon agyaltam hogy ha ezek árnyak, akkor a sárkányok nap elemével, vagy az emberek és pár misztikus lány fény elemével könnyen meg lehetne őket fékezni. Ezt majd megkérdezem Katietől. Hamarosan érzékeltem valamit.
"Érzek valamit"
"Akkor figyelek"
Ennyit beszéltünk csak telepatikusan. Hamarosan a gyanúim beigazolódtak, ugyanis nem tudom hogy milyen lények, de a földből törtek elő. Az biztos hogy hűtlen lények. Hernyó szerű alkatuk, és múmiára hasonlító testük volt. Ketten voltak. Danielel ember formában futottunk körülöttük. Hamarosan meg próbáltak lecsapni ránk. Miután kitértünk pár támadás elől, gyorsan farkas formában ellentámadást indítottunk. Daniel az egyik lényre kapaszkodva emberré változott és egy inyekciós tűt vett elő amiben valami volt. Bele döfte, mire a lény felüvöltött és össze esett. Egy meg van. Aztán neki estünk a másiknak is hasonlóan. Nagyjából annak is az lett a sorsa mint az előzőnek. Erőtlenül ültünk le pihenni egy kicsit emberként.
  - Mik ezek? - lihegtem.
  - Nos, ezek a hűtlen Reptile être-k. Veszélyesek, ezzel a méreggel viszont ki lehet őket ütni. Számítottam ezekre a lényekre - magyarázta Daniel.
   - Értem, most már imduljunk - mondtam. Azzal el is imdultunk farkasként. Szinte sprintben mentünk vissza hiszen ott van a sárkány és a Reptile is. Ez nem jó hír. Katie nem lesz valami boldog ettől a hírtől ......