Farkasként más!

11. A múlt

A rejtek hely tágas volt. Sok farkas tartózkodott itt. Nem tudtam hogy ki volt az a barna farkas. Nem éreztem a jelenlétét. Teljesen össze voltam zavarodva. Hol lehet? Miért nincs itt? Talán nem is a falka tagja? Van egyáltalán falkája? Ha nincs akkor miért mentett meg? Miközben ezeken a kérdéseken merengtem, meg láttam Sakata-ékat, Meggel. A lány már emberi alakban volt így én is átváltoztam. A farkasaim felém kezdtek el rohanni. Mindannyian egyszerre ugrottak a nyakamba hatalmas boldogsággal. Miután már egy kicsit lehiggadtak, leguggoltam és átöleltem őket. Már hiányoztak.
  - Bocsi - nyögte ki Meg, mivel ő is odajött hozzánk. Sakata ugyan elégedetlen fejjel de nem morgott a kedvemért.
  - Ugyan már, nem is a te hibád! Megvédtelek. Mert a falkám tagja vagy, ez kötelességem - mondtam határozottan. Ekkor Myra odament és megbökte majd barátságosan megnyalta a kezét. Meg odament mellém majd leguggolt. Átkaroltuk egymást és a farkasokat, jelezve hogy mi egy falkába tartozunk. Végre, mostmár tényleg egy falkának érzem magunkat. A kérdés már csak az hogy hogyan tovább?
Ekkor Deamon, Susan, és Hardin jelentek meg. Meggel felálltunk, a farkasok pedig arrébb vonultak, hogy nyugodtan tudjunk tárgyalni a Kiyaya vezetőivel.
  - Van egy ajánlatunk az Ice Mist számára - kezdte Deamon hivatalosan azaz komolyan.
  - Mi lenne az? - kérdeztem mint a falka vezetője.
  - A lényeg az hogy egyesüljenek a falkáink - foglalta össze gyorsan Susan.
   - Így van - bólintott Deamon és Hardin egyszerre.
   - Én nem kívánok csatlakozni a falkához, viszont köszönöm. Esetleg később kivánnék belépni - mondtam udvariasan.
   - Én fontolóra veszem ha nem gond. Emma? - kérdezte Meg. Én csak megértően bólintottam. Értettem a célzását. Az Ice Mist jelenleg sehol sem áll.
  - Rendben - mondta Hardin.
  - El tudnátok mondani a falka múltját? - kérdezte kíváncsian Meg.
  - Természetesen! - válaszolta Susan.
  - Nekünk mennünk kell, Susan majd elmondja - szólt közbe gyorsan Hardin. Erre mi csak bólintottunk. Fél perc múlva már el is tűntek a látó terünkből.
  - Szóval, elsőként érdemes ha tudjátok hogy régebben egy harc mániás vezetőnk volt. A vezetőnk célja az volt hogy minden falkát leigázzon. Mi voltunk a Shadow Wolf. Régi idők voltak így még én nem is születtem meg. Ezekben az időkben nem csak a falkák háborúztak egymással hanem az emberek is veszélyt jelentettek. Már akkor is voltak olyan emberek akik meg akartak minket ölni vérfarkas létünk miatt. Egy idő után már a falkánk legtöbb tagja nem tisztelte és nem értett egyet a főnökünk elveivel. Az idők változtak, viszont a vezető ezt nem volt képes felfogni. Ezért harcolnunk kellett. A legtöbb falka tudott róla hogy csak a vezetőnkel van a gond így az elődeinket nem igazán bántottánk. Mikor egy kicsit csillapodott az hogy az emberektől menekülünk akkor már eltudtuk üldözni, a vezetőnk neve, Zordon volt. Alapból remek harci stratégiái voltak de a falkák már nem akartak harcolni. Viszont amikor Zordont elüldözték, akkor a falka vezető nélkül maradt. Mivel nem volt kifejezetten olyan aki jobb lett volna vezetőnek a többieknél így ideiglenes vezetőink lettek. Mi ekkor voltunk gyerekek. Hamarosan lett egy vezetőnk aki több évig volt főnökünk. A neve Katie. Ő indította el a békét a többi falkával, a mi falkánk hivatalosan is megkapta a Kiyaya nevet. Rengeteg dolog változott. Viszont nagyon fiatal volt, ugyanis mind össze 15 évesen lett a vezetőnk. Pár év múlva, amikor már 18 éves múlt, lemondott, és átadta a vezetői szerepet Deamonnak. Nem tudjuk pontosan hogy mikor de kilépett a falkánkból, szerintünk akkor lehetett kb 19 vagy 20 éves. Nagyon erős volt. Farkasként, barna, dús szőrzete van, világos kék világító szemekkel. Őt mondják a falkánk megmentőjének - fejezte be Susan. BASSZUS! Lehetséges lenne hogy.............