nem hisznek

Nem hisznek 3

3. Rész

...

Lisa elhidegült teste volt a hordóban.
Meztelenül találtam rá de még lélegzett...
Talán, ha aznap nem megyek el, akkor nem bírják megmenteni az orvosok.

Ebben a kis városkában nincsen túl sok orvos, de pont elég az ilyen helyzetekre.

Nem nagyon értették az orvosok sem, hogy mi történhetett. Az viszont bizonyos, hogy a nyakán, illetve a kezein marás nyomok voltak. Lehet, hogy folytogatni is megpróbálták.
Természetesen egyből felhívtam a szüleit, amint csak tudtam. Hiába nincsen gyermekem, az anyai ösztön valahogy bennem is megvan.

Pár óra múlva eszméletéhez tért és egyből nem akartam bemenni kérdezősködni, meg hát nekem is mennem kellett dolgozni. Nem mindig lehet szabadnapom, de viszont küldtem neki egy levelet, amiben mindent elmeséltem neki és egy szépen becsomagolt relytéjes könyvet, hogy ne unatkozzon.

*Másnap*

Reggel felkeltem, ma nagyon jót aludtam. Hétvége volt gondoltam, hogy elindulok tovább nyomozni, hogy mi is történt biztosan Lisával.
Mikor mentem csinálni a reggeli kávémat, láttam az ablakon, hogy esik az eső és be van borulva az ég. Valahogy ilyenkor az embernek kedve támad bekuckózni egy kis sarokba és olvasni.

"NEM! Nem! Menned kell nyomozni! Menned kell nyomozni! "

Nagyon nehezen rávettem magamat, hogy elinduljak majd mikor kiértem az ajtón, hogy a kocsim felé induljak, máris egy újabb szóró lapot pillantottam meg.

Várjunk csak... Lisa papája!?
     A levélben ez állt:

                   ELTÜNT 24 ÓRÁJA

 
  SZŐLŐSI TAMÁS ELTÜNT
            TEGNAP HAJNAL EGYKOR           LÁTTÁK UTOLJÁRA, AZ ERDŐ MELLETTI KUNYHÓNÁL!! HA VALAKI LÁTJA HÍVJA EZT A SZÁMOT!  -36 456 785

Nem hittem a szememnek, hogy ő is eltünt... Akkor talán, mégsem ő vitte el Lisát...

* megragadtam a kulcsomat és elindúltam a kórházba, hogy kifaggasam Lisát*

Mikor odaértem, egyből rohantam a szobájához és ez a párbeszéd játszódott le közöttünk:

-Beszélnünk kell! Sürgősen! Mondtam idegesen.

-Igen? Érdeklődött, mintha mindennapi lenne, hogy este elmegy egy családtagjához, aztán másnap meg egy hordóban van a teste eszméletlenül.

*gondolataim: valami itt nagyon gyanus*

Folytatom...

Nagyon meg szeretném köszönni, hogy ennyien olvassátok! (Igen, nekem ez sok)
Próbálok minnél hamarabb jönni izgalmas részekkel! ♡♡♡