Tanar ur kerem

8. rész

Alig tudtam megszolalni vegul csak kinyogtem a valaszt , megpedig azt hogy....

Fejezte be a felolvasást a húgom matek tanára , Tamás bácsi.

- Napok óta irogat a füzetébe az óráimon , de ma betelt a pohár. Ezért oda mentem és kérdőre vontam a kisasszonyt , de erre ő csak szemtelenül vissza szólt , hogy ez nem az én , hangsúlyozom , nem az én dolgom. Ezért elvettem tőle a füzetet , nem akartam én bele olvasni , de akarva akaratlanul megakadt a szemem pár soron, ez miatt van most itt hölgyem.- magyarázta a matek tanár , miközben kezeivel idétlenül hadonászott.

Egy teremben ültünk , ahol éppen a tanár úr szidta anyukámnak a húgomat , aki úgy gondolta , hogy a matek tudása fejlesztése helyett inkább megalkot egy daddykink-es sztorit. Mit nem mondjak ,miután végig hallgattam a kis történetet, teljesen jogosnak éreztem a tanár úr kiaakadását. Inkább figyelt volna matekon...

Érdeklődve figyeltem az ügy kibontakozását ahogy anya próbálja menteni a menthetőt. Mulatságos volt , főleg a húgom arcát vizslatni ,ahogy a lehetséges bűntetések szóba jöttek. Végül egész enyhén megúszta a helyzetet. Meg kellett esküdnie , hogy többször ilyen nem fog elő fordulni , illetve minden matekon előre kell üljön szó nélkül, valamint nem utolsó sorban neki az összes szorgalmit mostantól kötelző lesz megoldani. Ezek után szerencséjére a tanár megenyhült és annyiban hagyta a dolgot.

Anya még hálálkodott egy sort amiért sikerült megállapodni ennyiben és újfent megigérte , hogy nem lesz több ilyen alakalom, minket pedig előre küldött a kocsiba.

- Szóval , végül igent mondott Lisa?- kérdeztem egy pimasz mosollyal.

- Fogd be!- szólt rám durcásan , majd előre sietett. De ki lennék én hahallgatnék rá nem de ? Vidáman szökkelltem utána és szinte dalolva tettem fel a kérdést.

- No de tanar ur kerem ne , legyen ilyen szigorú, tessék megmondani a választ! Nem halhatok meg hülyén ,tudnom kell hogy Lisa és Mr. Smith össze házasodtak-e és boldogan éltek míg meg nem haltak, vagy nem. Ha kell térdelek is maga előtt!- tettem a szivemre a kezem, és kicsit megrogytam , mintha tényleg komolyan gondoltam volna szavaim ,és letérdelnék előtte.

- Utállak!- vágta az arcomba a kijárati ajtót, persze ezzel nem akadályozta meg , hogy utána menjek és tovább szivjam a vérét.

- Na és mikor jelenik meg eme csodálatos alkotás? Autógrammot kaphatok? Hol kell sorban állni?- léptem ki én is az udvarra Eszter után.

- Enikő hagyd a húgodat , ne piszkáld már! Veled meg még beszélünk kisasszony , nem úszod meg ilyen könnyen ezt az esetet de nem ám!- hallottam meg anyám hangját mögöttem , és a az elhangzottak alapján nem éppen rózsás kedvében volt. Bár mondjuk meg értem. Én is meg akarom tudni , hogy Lisa végül boldog lett-e vagy sem...

Hát a végére értem ennek is. Őszintén szólva nem hittem , hogy eljutok idáig. Persze ezt nem volt valami sok idő össze hozni , de az alkotás közben csak háromszor gondolkodtam el azon , hogy ép elméjűnek mondhatom-e magam , hogy ezt kitaláltam. Mert persze kiválló ötletnek tűnt ez az egész a végén a nagy leleplezéssel , hogy mégis ismerem az ékezeteket , és vettem már részt nyelvtan órán is, de eddig valahogy el kellett jutni.
Sajnálom aki olvasta már azt a kemény egy darab irományom és eljutott idáig , nem nem mentek el otthonról , csak jött ez a nagyszerű ötlet és meg akartam valósitani. ( De még ez a rész sem sikerült hiba mentesre mert ez a nagyon okos egyén aki most ezeket a sorokat pötyögi nem tudja hol van a hosszú i az angol billenytyűzetén , igy ( ahjj de utálom:) azt itt is mellőznöm kellet , ezért próbáltam kerülni az ilyen szavakat.)
Végül csak eljutottam idáig. Pontosan én sem tudom , hogy miért készült , és hogy mi ez az iromány , de döntsétek el ti, ha gondoljátok és itt vagytok még. Alkossatok véleményt nyugodtan ,és irnám , de nem merem igy csak a margóra és nagyon halkan megjegyezve ((((remélem tetszett ez a kis iromány)))).Azt hiszem ezzel kapcsolatban ennyit akartam, ja és azoknak is elnézését kérem aki esetleg nem erre számitottak , szenvedtek a mű olvasása közben , illetve meg akarták tudni , hogy Lisa igent mond-e vagy sem. De az titok hihihi...
Viszont most , hogy szünet van , várhatóan két projektbe kezdek bele , és legalább az egyiket publikálom is ha minden igaz. Ha gondoljátok lessétek meg, de nyugalom nem ilyen formában fognak iródni. ( pls ha valaki tudja hol a hosszú i az legyen olyan kedves és irja már meg , előre is köszi!!!!!) No de addig is a következő irományomig (ha találkozunk még:(az idéző jelet sem találom): ,ha nem akkor örökre ): Auf wiedersehen, Legyetek jók és Béke!