4. Rész

24 6 0
                                    

Sziasztok! Nagyon sajnálom hogy ilyen nagyon husszu időre eltűntem de itt egy új rész remélem még nem felejtettek el. ❤️

Nah de itt is van:


Mikor kinyitottam szememet az ágyamban feküdtem gyorsan felültem és kikeltem az ágyambol a fekete farkasra gondolva beszaladtam a fürdőbe de nem volt semmi nyoma hogy itt lett volna,
,, vajon álmodhattam volna? "
Ránéztem az órára, basszuss
7:44 van, és a suliba minimum fél óra míg odaérek.
Gyalog persze mert hát nem tudom hol a motorom...
Gyorsan feloltoztem a reggeli rutinomat elintézve szaladtam le a konyhába mert persze kaját is kellene készíteni, gyorsan össze dobtam egy szendvicset és szaladtam ki az erdőbe.
De megtorpantam mivan ha tényleg nem álmodtam? ránéztem a kezemre ahol elvileg meg sebeztek de nem volt semmi.
Gyorsan elkezdtem futni az ösvényen, csak szaladtam és gondolkoztam. Miért nem keltett senki?  Nem mintha elvárnám de mindig valaki keltett vagy a batjámnak a mókás jéghideg vizes vödrei vagy apa forró kávejának illata vagy     a hangja.
Nagy gondolkozás közepette azt vettem észre hogy be értem meg csöngetés  előtt ez csoda.
Az osztályterembe érve gyors léptekkel leültem hátra a helyemre.
Be jött a matek tanár, egy tenger kék szemű fiúval dús fekete hajába bele turva nézett rám, oly ismerős tekintettel.

Jack:

De engem csak is az a piros szemű fekete farkas gondolata foglalkoztatott, vajon igaz? Vajon csak álmodtam? Miért volt olyan ismerős a tekintette mint ez a kék szemű fiúnak? A nagy gondolataimat megzavarta egy hang

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

De engem csak is az a piros szemű fekete farkas gondolata foglalkoztatott, vajon igaz?
Vajon csak álmodtam?
Miért volt olyan ismerős a tekintette mint ez a kék szemű fiúnak?
A nagy gondolataimat megzavarta egy hang.

- Szia Jack vagyok, nyújtotta felém kezét.
- Szia Szofi, fogadtam el  kézfogását.

Egy nagy vigyor ült ki a fején,
Én csak vissza mosolyogtam.
A matek tanár elkezdte az órát, én is próbáltam volna figyelni az órára de engem figyelt egyfolytába Jack, olyan iriitáloan hogy már alig kaptam levegőt. Minden el kezdett forogni, kapkodtam a levegőt.

-Tanár úr! Ki mehetek a mosdóba?
A tanár rámnezett és kikerekedett a szeme,
-Szofi, jól vagy?

Már éppen álltam volna fel de Jack megfogta a kezem,

- Tanár úr! Kikiserem!
-Rendben Jack! Nyugodott meg a tanár.

Jack kivezetett kezemet még mindig fogva.
A mosdó előtt megálljt és kinyitottam az ajtót.

Én be léptem és egyből a csaphoz menve már nyúltam a csaphoz megmostam a fejemet de nem segített mintha tűzben álltam volna éget minden porcikám szédelegve néztem a fehér csempéket. Nekidöltem a hófehér hideg csempenek és lassan lecsusztam a talaig.
Kezembe temettem fejemet.

Így ültem párpercet, hirtelen lilly hangját hallottam két kéz megragadott nevemet szólítva kinyitottam a szememet és lilly
Két szempárjával  találtam magamat szembe.

-Szofi mi történt?
Én alig bírtam nyitva tartani a szememet egyszer csak elengedtem magamat  és elestem.
Az ajtóban álló Jackra néztem aki még mindig vigyorgott.

♥️♥️Shawn és én♥️♥️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora