Little light in the darkness

Érzések

Elindultam hazafelé amikor különös érzés kerített hatalmába. Megborzongtam.

Miközben a sötét és kihalt utcán haladtam otthonom felé az érzés továbbra sem múlt el. Különös volt, mintha valaki követne, figyelne. Mégsem láttam vagy hallottam közel s távol senkit. Kezdek paranoiás lenni? Gyorsítottam a lépteimen. Épp egy utcailámpa fénye alatt sétáltam el, mikor megcsapott egy fuvallat és az érzés ,mintha a széllel együtt elszánt volna, hirtelen eltűnt. Megtorpantam. Körbetekintettem magam körül. Az utca üres volt senki nem tartózkodott rajta. Hajnal lévén csak a lámpák és az égen fénylő csillagok bocsátottak ki némi fényt. Még a házakból sem szűrődött ki semmiféle világítás. Mindenki nyugovóra tért már. Kifújva a levegőt haladtam tovább.

Beléptem a sötét házba és becsukva magam után az ajtót bezártam. Ledobtam a táskám a kulcscsomóm a komódra és a lépcsőt vettem célba, hogy a szobámba érve ledobjam magamról a ruhám és a puha hálóingembe bújva bedőljék az ágyamba. Ahogy a hálóba értem egy pillanatra rémület fogott el. Majdnem felsikoltottam de még sikerült visszafognom magam. A szívem hevesen vert. Elijah a fotelemben ült és épp az ablakon bámult ki. Az arcát megvilágított a hold fénye. Most nem olyan volt, mint máskor. Bár szokásához híven öltönyt viselt, külseje mégis kisé ziláltnak tűnt. Az inge felső két gomba ki volt gombolva, nyakkendője is lazábbra volt húzva, míg haja kissé kócos volt, pár tincs a szemébe lógott. Miután sikerült lecsillapítanom heves szív dobogásom, közelebb léptem.

-Neked nem szokásod kopogni?- kérdeztem élesen. Felhívva magamra a figyelmét, vagyis csak akartam, ugyanis továbbra sem nézett rám, inkább kifelé tekintett az éjszakába. Közelebb léptem hozzá.Még mindig nem figyelt rám. Még közelebb sétáltam hozzá. Már ott álltam közvetlenül mellette.

-Elijah?- A hangom elhalkult.

A kezem megindult felé, de tétován megállt a levegőben. Végül mégis a vállára csúsztattam. Épp szólásra nyitottam az ajkam mikor durván megragadta a kezem és felpattant a helyéről. Most velem szemben állt és olyan erővel szorította a csuklom, hogy azt hittem eltöri. Szaporán vettem a levegőt. Az arcára emeltem a tekintetem. Barna íriszeiben ridegséget láttam ugyanakkor kisé ködös tekintete arra engedett következtetni, hogy nincs teljesen magánál. A csuklom nagyon fájt, az ijedségtől kikerekedett szemembe könny gyűlt, ami végig folyt az arcomon. Amint ezt észre vette elengedett és kezét zsebre dugta. Hátrébb léptem, a tekintete most tiszta és éber volt, ahogy belenéztem mélybarna szemébe.

Egyikünk sem szólalt meg. Ő engem fürkészett, a keze hirtelen megindult felém, hátrébb húzódtam. A keze megállt a levegőben ahogy észrevette tartózkodásom. A szemébe nézve láttam a megbánást és sajnálatot. Végül mégis közelebb jött és én hagytam neki. Letörölte a könnycsíkot az arcomról. Bizsergés futott végig rajtam. Az állam alá nyúlt s kissé megemelte, hüvelykujjával végig simított az arcom vonalán majd az államon. Lehunytam a szemem. Bőre meleg volt, az érintése perzselő, alig ért hozzám, pihe érintése mégis mintha lángra lobbantott volna. Ezernyi szikra gyúlt a testemben. Többet akartam. Ahogy végig simított az ajkamon egy halk sóhaj hagyta el a számat. Keze megállt a mozdulat közben. Hallottam ahogy megmozdul. Nyakamon éreztem meleg leheletét. Az orromba kúszott az illata. Az éles fogait a nyakamba mélyesztette, de nem olyan mélyre, hogy fájjon. Bár nem szabadott volna mégis élvezetem, ahogy foga és ajka a bőrömet érte. Fejemet hátrébb hajtottam, hogy jobban hozzá tudjon férni. Egyik kezét a derekamra csúsztatta és közelebb vont magához. Felbátorodva vezettem kezem selymes hajába, mire ő egy jóleső morgással válaszolt. Fogait mélyebbre vájta, éreztem, ahogy a vérem végig folyik a nyakamon, de fájdalmat továbbra sem éreztem. Kihúzta az agyarait és lenyalta a vörös nedűt, majd visszatért a helyre ahol az előbb megharapott és nyelvével kényeztette. Felnyögtem. Hirtelen eltávolodott tőlem, a derekamat is elengedte, szemeim kipattantak, rá emeltem a tekintetem. Ködös tekintetében zavartság tükröződött.