Little light in the darkness

Felfedezés

Hetek teltek el azóta, hogy újra éreztem volna a szagát. Már egy ideje itt élek New Orleansban és őszintén szólva nagyon is elnyerte a tetszésem. A sok kis bolt a különlegesebbnél különlegesebb portékáikkal. A zene, ami éjjel nappal szól -igaz eleinte zavart mostanra viszont megszoktam- azt juttatja eszembe,hogy nem vagyok egyedül. Na meg persze a pezsgés. Valójában nagyon is imádok itt lenni és az otthoni cirkusz is alig jut eszembe.

Éppen a bárba tartottam. Az ajtón belépve egyből a pulthoz vettem az irányt, mint mindig, az utóbbi időben sok időt töltöttem itt. A pultnál az egyik széken egy férfi ült valami italt kortyolgatva. Leültem a mellette levő székre. Felé fordítottam a fejem egy harmincas éveiben járó barnabőrű férfi a haja és a szeme szintén barna kissé borostás . A szemem sárkából egy szőke hajkoronát véltem felfedezni. Felé fordultam. Amikor megláttam hogy kihez tartozik a hajzuhatag szélesen elmosolyodtam. 

-Cami , hogy vagy?- kérdeztem miközben ő egy pohárba whiskyt töltött majd elém tette. Újdonsült barátnőm mosolyra húzta a száját. 

- Köszönöm Elena , jól vagyok. Veled minden rendben?-kérdezte de mielőtt válaszolhattam volna oda fordult a mellettem ülő férfihoz és újra töltötte a poharát.

-Igen. Képzeld meglátogattam azt a boltot amit javasoltál. Tényleg jó ruhák vannak ott.

-Találtál valami fogadra valót ? 

-Nagyon is. Többek között találtam egy csini partyra való ruhát  és már azt is tudom hol fogom viselni és te is velem fogsz jönni.-mondtam. Na igen soha sem voltam az a shoppingolós típus viszont pár nappal ezelőtt semmi elfoglaltságot nem táláltam magamnak így szokás szerint Camit boldogítottam. Meg persze magamat az által hogy megittam egy pár pohár bourbont. Szőke barátnőm viszont az javasolta hogy menjek és nézzem meg azt a jó kis ruha boltot. Az a ruha nagyon megtetszett így megvettem.

-Nem lehet. Bocsi Elena.

-Ugyan már Cami túl sokat dolgozol.Pár hete lakom csak itt de bármikor benézek ide te itt vagy és robotolsz. Ha pedig itt nem akkor pedig annál az embernél vagy hogy tanácsokat adj neki.Kérlek neked is jót tenne és amúgy sem ismerek mást rajtad kívül.

-Majd meglátom -mondat nagyot sóhajtva. Majd az ajtó kinyílt amin újabb vendékek jöttek be.-Bocsi most mennem kell. Később beszélünk.

Utána néztem,  miután visszafordultam megcsóváltam a fejem. Az italomba bámulva gondolkodtam semmiségeken, várva, hogy barátnőm visszatérjen.

-Remélem tényleg ráveszed. Ráférne már egy kis pihenés-szakított ki merengésemből a mellettem ülő férfi, rám sem pillantva.

-Ismeritek egymást?

-Miért mondanám ezt ha nem így lenne-mondta gúnyosan. Összevontam a szemöldökömet,  végig néztem rajta.

-Gyakran jársz ide?- kérdeztem azt feltételezve talán innen ismerik egymást.

-Hébe-hóba-mondta egy vállrándítás kíséretében

-Jól ismered?

-Mondhatjuk-egy újabb vállrándítás. Látom nem egy beszédes ember.- Régóta barátok vagyunk . Tudod mindig ilye, mondjuk úgy ...munkamániás volt. Ha meg nem dolgozik akkor azokkal van.-mondta, a végét kissé megvetően, ez szöget ütött a fejeben.

-Kit értesz az alatt hogy azok?- egy szemöldökömet felvontam. Végre felém fordult, végigmért kissé összehúzott szemekkel amitől kihúztam magam majd vissza fordult és beleivott az italába .

-Gondolom te is hallottad pletykákat amik a várost övezik .- összehúztam a szemöldököm ugyanis nem értettem hogy miről beszél.

-Neked is biztos meséltek rémtörténeteket gyerekkorodban vámpírokról és vérfarkasokról és hasonlókról .-a szemem elkerekedett .Szóval Cami vámpírokkal barátkozik.

-Meglepetnek tűnsz.-mondta oldalra billentett fejjel engem fürkészve.

Találkozott a tekintetünk. Épp szólásra nyitotta a száját amikor is a karomat a pultra tettem és a kézfejünk összeért. Ismerős bizsergés járt át az érintése nyomán. Korábban csak egy embernél éreztem ilyet de.. nem az nem lehet vagy mégis. Felpillantottam rá, ő engem fürkészett. Megköszörültem a torkom majd megittam a poharam tartalmát és a pénzt a pultra tettem. Ő eközben minden mozdulatomat figyelemmel kísérte. Rá emeltem a tekintetem és szólásra nyitottam a szám majd újra összezártam.

-Köszönöm a beszélgetés további jó ivást.- böktem ki vegül tartózkodón,ő csak biccentett ezután kimentem a bárból. Kint megcsapott a hideg levegő.

Szóval Cami vámpírokkal barátkozik. Talán elmondhatnám neki hogy én is az vagyok. Olyan jó lenne ha nem kéne magamban tartanom és amúgy is megkedveltemőtt. Kedves, jókat lehet vele beszélni és jó hallgatóság is. Biztos megértené hisz elvileg nem én vagyok az egyetlen vámpír akit ismer. De , de nem.. mégsem mondhatom el neki hisz ha az az ember téved akkor ezzel csak megijeszteném és bajba sodornám. Nem tehetem ezt meg vele. Hisz emlékszem milyen volt amikor velem történt.  

Nagyot sóhajtottam. És ezen tovább morfondírozva sétáltam haza felé. Egyszer csak lepillantottam a kezemre és ekkor eszembe jutott amikor véletlen a férfihoz értem. Az a különös érzés ami akkor elfogott ehhez hasonlót korábban csak egyszer éreztem mégpedig akkor amikor Bonni érintett meg a vámpírrá válásom után. Lehet hogy ez az ember is boszorkány? Nagy a valószínűsége, hogy igen, hisz ő is furcsán nézett rám utána. Biztos ő is érezte. De akkor miért nem mondott semmit? Ha pedig igaz amit mondott Cami vámpírokkal barátkozik de, ahogy láttam neki ez nem tetszik. Rám mégsem nézet ellenségesen inkább kíváncsin. Mi lehet a különbség köztem és azok között. Hacsak nem..mert ők azok akikkel Cami barátkozik- erre gondolva megtorpantam-remélem Cami nem velük barátkozik.

Váratlanul furcsa érzés kerített hatalmába. Mintha valaki figyelni. Megszaporáztam a lépteimet. Hátra sandítottam de nem volt ott senki az érzés ennek ellenére továbbra sem tűnt el. Hirtelen jobbra fordultam. Csakhogy ez egy zsákutca volt. Már épp vissza akartam volna fordulni mikor valami elsuhant előttem. Az izmaim megfeszültek. A pulzusom megemelkedett, a szívverésem felgyorsult. Kezdtem pánikba esni. Bár nem is tudom miért hisz megtudom védeni magam.Hirtelen egy férfi lépet ki az árnyékból. Barna hajú magas férfi. Jól öltözött. Görcsbe rándult a gyomrom. A férfi közelebb sétált majd egy lépésnyivel előttem megállt.Zsebre dugta a kezét majd elmosolyodott. Nyeltem egyet.

-Elena Gilbert-mondta bársonyos hangon, oldalra billentve fejét. Megdermedtem.