4.

54 6 0
                                    


Armin a kapu felé sétált, a parkolóba, ahol barátai várták. Már majdnem átlépett a kapun, mikor egy dühös, mély hang ütötte meg a fülét.

- Nem tudsz vigyázni, törpe?!- lökte meg az alacsony fiút.

- Ne haragudj.- hajolt meg, de nem hatotta meg az idősebbet.

Már majdnem arcon ütötte, mikor egy másik kéz elkapta az övét.

Armin egyszerű mozdulattal rúgta érzékeny ponton a fiút.

Annak haverja hátulról támadt, de Armin hátracsavarta a kezét és földre lökte.

A harmadik ugyanúgy járt mint az első.

A három fiú ijedten iszkolt el.

- Nagyon köszönöm. Nagyon hálás vagyok.- hajolgatott folyton Jimin.

- Van mit. Ki is rúghatnak.

- Sajnálom.

- Gyere.- ragadta meg a fiatalabb kezét Armin.

Jimin megszeppenve hagyta, hogy rángassák.

Egyszerre megijesztette és izgatta a férfi enyhe erőszakossága. Még sosem tettek ilyet vele.

- Ülj be.- parancsolta a kocsihoz érve.

- Ez meg ki?- kérdezte az épp cigarettázó Jungkook.

- Majd elmesélem. De lehet börtönbe megyek.

- Megint?- hajolt ki az ablakon Tae.- És ez a kisgyerek a túsz?

- Persze, majd az egész iskola szeme láttára fogom ide vonszolni. Bár tuti az igazgatóiban végzem holnap.

- Egy nap alatt?

- Fogd be. Neked fél óra alatt sikerült kirúgatnod magad.

- Tiszteletlen volt velem. Mit kellett volna csinálnom?

- Fenyegetőzni, hogy elmondod a szüleinek a melegségét.

- Hé, Bonnie és Clyde, gyertek már!- szólt rájuk Taehyung.

- Nyugi Armando, megyünk.- szólt vissza Armin.

- Pofa be.- morgott, mire barátai felkacagtak.

" Ezek mind elmebetegek?!" Gondolta fusztráltan Jimin.

- Haza visszük a kölyköt, vagy hozzánk?- kérdezte a volánnál ülő Jungkook.

- Nem vihetjük hozzánk, mert feljelentenek minket.

- Nem nagyon fél, tán ismered?- érdeklődött Tae.

- Bízol bennem, Jiminie?- simított a fiú arcára.

- Igen.- válaszolt mélyen a másik szemeibe nézve.

Jimin akaratlanul is elképzelte, mi lenne ha szerelme közelebb hajolna, összeérintve ajkaikat, részesítve az első csókjában.

De nem így történt.

Jungkook olyan satu féket nyomott akárcsak egy busz sofőr. Csoda, hogy le nem fejelte Tae ülését.

- Óvatosabban vezess, te gyász jelentés.- rúgta meg Armin az előtte ülőt.

- Úgy vezetek ahogy akarok! Én kocsim.

- Közös! Autó.

- Kuss legyen! Látom nem vettétek be a gyógyszereteket reggel!- ordított Tae.

- Te sem épp úgy nézel ki.- oltotta be párja.

Kook éles pillantást kapott pasijától, másokkal ellentétben, ő állni tudta a haragos tekintetet.

- Jól van, hagyjátok abba. Megijesztitek Jimin-t. Szegény még pislogni se mer.

- Oké, haza visszük utána veszekedhetünk.- mosolygott gúnyosan Kook.

- Aztán megint beleverem a fejed a szélvédőbe.

- Felejtsd el. Nem fogom megint a szilánkokat szedegetni a homlokából.- ellenezte az őrült ötletet V.

Természetesen ebből is kialakult egy kisebb veszekedés. Még szerencse, hogy a jármű az út szélén parkolt, egyáltalán nem okozva balesetet.

- Elég! Hagyjátok abba! Veszekedéssel nem oldotok meg semmit! Beszéljétek meg felnőtt ember módjára!- vetett véget a vitának Jimin.

Annyira meglepte őket a megszeppent fiú ordítása, hogy rögtön elhallgattak.

Armin nem értette a furcsa érzést a szívében. Melegség járta át lelkét, mégis kirázta a hideg.

- Bátor a kölyök. Nekem tetszik.- vigyorgott Tae.

- Jól van, vigyük haza, mielőtt baj lesz belőle.

- Nem fontos. A szüleim úgy is dolgoznak.- vont vállat a legfiatalabb.

- Nézd már, még velünk akar jönni!

- Nyughass, Jungkook. Indítsd a kocsit és menjünk.- utasította Armin.

- De én nem akarok haza menni.

- Nem érdekel.

Mondta neki oktatója, mire karba tett kézzel, felfújt arccal duzzogni kezdett.

- Hol is laksz, Jimin?

- [ random lakcím ]

- Az pont a másik irányba van. Kapaszkodjatok.

A nyuszi fiú olyan élesen tudta bevenni a kanyarokat, ahogy senki. Leszámítva tanítóját, Armint.

- Ha sok ilyet csinálsz, hányni fogok.- tette kezecskéjét a szája alé Chim.

- Meglehet szokni.

- Látnád ezt az őrültet vezetni.- mutatott idősebb társára hátra hajolva Tae.

- Megjöttünk.- parkolt le Jungkook.

- Talizunk holnap Jiminie. Ha minden igaz.

Chim bólintva egyet kiszállt a járműből.

- Viszlát, tanár úr.

- Tanár úr? - fordultak hátra barátai ahogy az iskolás átlépte a küszöböt.

- Háát...

- Ne mond, hogy megint beleszerettél az egyik diákodba.

- Nem szerettem bele. Akkor sem úgy volt. Bomi csak dögös volt.- mondta hanyagul, persze egyáltalán nem úgy gondolta és ezt ők is tudták. Hajdanán fülig szerelmes volt Bomi-ba.

- Jimin is csak dögös?- vonta fel szemöldökét Jk.

- Azt hiszem nem. Kedves és aranyos, nagyon okos.

- Tetszik neked?

- Nem, nem tetszik, csak aranyos, ennyi.

- Érzel valamit mellette? Gyors szívverés, görcsölő gyomor?- puhatolózott Tae.

- Nem, semmi ilyesmi. Csak... töbször is azt éreztem, hogy meg akarom védeni. Hogy vigyázni akarok rá, hogy semmi bántódása ne essen.

- Ez inkább féltés, amit nem tudok hova tenni.- tanakodott Kook.

- Volt ma egy másik fiú is aki randira hívott.

- Te csak úgy vonzod a diákokat.

- Ha nem tudnád, nagyon szexi vagyok.

- Az vagy, de inkább menjünk, mert ránk hívják a zsarukat.- indította be a motort a sofőr.

- Ha mind bemegyünk ki teszi le az óvadékot?

- Majd apu.

- Persze, aztán elver ostorral. Kössz, inkább nem.- tiltakozott Kookie.

- Mintha nem lennél mazoista.

- Engem csak Tae verhet el.

Édes bűnWhere stories live. Discover now