Édes bűn

22.

Az első csókjuk nem tartott sokáig mégsem kívánhattak volna jobbat.

Finom volt és édes. Szó szerint.

Lassan nyitották ki szemüket és néztek egymásra ahogy elváltak egymástól.

- Ez volt a legjobb csókom.

- Reméltem, hogy ezt mondod.- lihegett Jimin, majd újra ajkaira tapadt közelebb férkőzve hozzá.

Lassan mégis szenvedélyesen kóstolgatták egymást.

- Hé, lassabban. Szuper, hogy végre megvolt az első csók, de nem kell az első alkalomnak is megtörténnie.- szólt rájuk Jungkook, mikor Jimin már partnere ölében foglalt helyet.

- Fúj, Jungkook.- fintorgott Jimin.- Ne gondold túl. Még nem tartunk ott.

- Ahogy gondolod. De ha folytatni akarjátok, tőlem távolabb csináljátok.

- Mintha te nem ilyen lettél volna Taehyung-gal.

- Meglehet.

- Aha. Te is pont ennyire bevadultál akkor. Tae mesélte.

- Miket mesél neked az a sorscsapás?!

- Nem intim dolgokat, ne aggódj. Csak elmesélte, milyen volt az első csókotok.

- Az első csókunk, csak ránk tartozik.- vörösödött el Jungkook.

- Itt ülsz a szőnyegen. Mikor volt bármelyikünknek magánélete?

- Nagyjából sosem. Amióta ismerjük egymást.

- Pontosan. Mit csináljunk az ájult hülyével?

- Nem hülye. Csak hisztis egy kicsit.

- Kicsit? Akkora hisztit levágott, mint Jungkook az első alkalom után.

Na nem az első OLYAN alkalomra kell gondolni. Az első kioltott életre célzott. Az mindig megviseli az embert.

- Ne teregesd már ki a magánéletem. Kínos visszagondolni rá.

- Elég lesz. Nem kell beszélni a magánéleti dolgaitokról, amíg engem nem érint.- intette le őket Jimin.

- Oh, milyen cuki. Tökéletes pasi.

- Leszakadni róla. Ő az enyém.- húzta magához birtoklóan Armin.

- A tiéd vagyok?

- Ha akarod.

- Akarom.

- Leszel a párom?- kérdezte Armin hevesen dobogó szívvel ajkát beharapva, kicsit tartva a választól.

- Igen.- mosolygott, majd megcsókolta.

- Nem akarok újfent zavarni, de a furcsa ébredezik.

Mindketten odafordultak és láss csodát Hoseok tényleg ébredezni látszott.

- Fogadjunk egy ezresbe, hogy megint kiakad.- tartotta még piszkos mancsát a másiknak Jungkook.

- Tartom.

- Rémesek vagytok.- rázta fejét Jimin hitetlenül.

- Mostmár nincs visszaút. Az enyém vagy örökre.- nyomott cuppanós puszit az arcára párja.

- Tök szupi, de levennéd a parókád? Irtóra fura vagy így hyung.- nyüszített Kookie.

Armin bólintva lecsatolta a parókát, így csak hosszúra megnőtt tincsei látszottak.

Jimin bőre felforrósosott, torka kiszáradt.

- Csak a ruha rontja el az összképet. Ha megbocsátasz.- emelte ki Jimin-t az öléből, ki épphogy csak feleszmélt. Megrázva fejét próbálta kiűzni onnan a nem odaillő gondolatokat.