Édes bűn

9.

Armin álmatlanul forgolódott az ágyában.

Nem a bűntudat miatt.

Csupán alvás problémákkal küzdött.

Morogva lerúgta magáról a takarót.

Bizonytalanul álldogált a vendégszoba ajtaja előtt.

Nem volt biztos abban, hogy jó ötlet lenne bemenni.

Végül rászánta magát és benyitott.

Jimin békésen aludt.

Óvatosan bemászott mögé és elaludt.

Jimin másnap reggel kinyújtóztatta elgémberedett tagjait.

Legalábbis, így tett volna, ha teste köré fonódó két kar, meg nem akadályozza ebben.

Arca azonnal vörösbe tódult.

Egy ágyban fekszik a szerelmével. Azzal, aki megmentette a halálra fagyástól. (Meg mástól is)

Jimin óvatosan a másik kezére fogva próbálta lefejteni magáról, azonban az nem volt olyan könnyű.

Ahogy próbált kibújni karjaiból úgy erősödött szorítása. Nem volt fájdalmas számára, csak elég békjózó.

Küszködései közepette a ház másik két lakója is felébredt.

- Szerinted felébredtek már?- dörzsölte szemeit Tae.

- Már 8 óra van. Hyung ilyenkor már fent van.

- De nem hallatszik semmi a konyhából.

- Hm.- gondolkodott Kook.- Te is arra gondolsz, amire én?- villantott perverz vigyort.

- Általában nem, de folytasd.

- Ne már. Armin biztos bement Jimin-hez.

- Oh. Remélem nem tett vele semmit.

- Hármunk közül ő a legnormálisabb.

- Az is igaz.

Jimin sustorgást hallott. Ettől picit megijedt. Ha meglátják biztos félreértik.

Újból megpróbált kibújni karjai közül, de az továbbra sem engedett. Meg sem ébredt a mocorgásra.

Úgy döntött inkább kihasználja a helyzetet és küszködve felé fordult, hogy mellkasába fúrhassa arcát.

Pechére pár percre rá betoppantak az idősebbek.

Kikerekedett szemekkel néztek egymásra.

- Ez nem az aminek látszik.- próbálta menteni a menthetőt Jimin.

- Persze, mi sem vagyunk melegek.- gúnyolódott Jungkook.

- Így ébredtem és nem enged el.

- Tudok tuti módszert.- szaladt oda Tae.

- Óvatosan.- szólt rá párja.

- Oké. Jól figyelj. Megcsikizheted az arcát és a kezét. Esetleg a hasát.- magyárazta lelkesen.

- De semmiképp ne nyúlj az oldalához. Arra nagyon harap.

- De a legjobb módszer...- kezdte Tae majd párjára nézett.

Kook bólintott, majd sikkantott egyet.

Armin hirtelen mozdult. Fene se tudja honnan, előhúzott egy kést és a hang irányába dobta.

- Ki akar meghallni?- fordult meg félálomban, viszont támadásra készen.

- Senki, hyung.

Mérges tekintettel húzta közelebb magához Jimin-t.