Prológus

31 4 0
                                    

Reggel 11 óra volt. Basszus, elkéstem a suliból! Amennyire is álmodoztam már erről, így belegondolva egész rossz esemény. Lehet hogy nem is kéne bemennem? Anyukám úgyis orvos, majd ír nekem igazolást. De nem. 10 perccel később ki is ugrottam az ágyból, felvettem a kedvenc bő pulcsimat és egyik trapéz farmeromat.

Uhh, az Isten áldja meg! Miért nem pakoltam be a táskámba tegnap este?
Angol?-pipa, matek?-pipa, magyar?-pipa, tesi?-bent van a suliban... -beszéltem magamban.

Lerohantam a lépcsőn, kivettem egy csomag müzlit a szekrényből és már vettem is a cipőmet. Még pár utolsó dolgot bepakoltam mint; egy csomag betét (a biztonság kedvéért), szőlőzsír és egy banán, ha megéheznék. Éppen nyúltam volna a kocsikulcsomért, amikor rájöttem, hogy a gumiszerviznél van. Gyorsan hívtam egy taxit, átvettem az autómat és sebességkorlátot nem betartva siettem a sulihoz.

Amint beléptem a Nyelvi laborba, PZS (azaz Zsuzsa tanárnő) éppen a tegnapi témazáró dolgozatainkat osztotta ki. Ötös lett, nyilván. Úgy érzem, hogy az angol órák úgymond búvóhelyek számomra. Megértek mindent, amit tanulunk, nem kell készülni az órákra, illetve a legfontosabb, hogy végre ez a tanár szeret engem. A másik jó angolos barátomnak, Daninak is ötös lett, de mindenki másnak kettes. Igen, jól gondoltam, az osztály stréberének is. Ez a nap egész jól kezdődik.

Te, én és a naplementeWhere stories live. Discover now