☽Pokolból jött Angyal☾ /Loki.ff/ SZÜNETEL

11. fejezet

A kopogásom vízhangja köszönt vissza a márvány folyosó falairól.

Ahj most mit csináljak?

Elkezdtem átkutatni a "kölcsönvett" piros szoknya rejtett zsebeit. A nő biztos hogy nem takarította gyakran a szoknyáját mivel minden elképzelhető dolgot találtam. A használt rágótól kezdve a félig megrágott szendvicsig minden volt.
Undorodva turkáltam tovább míg egy fém kulcshoz nem ért a mutatóujjam. Kihúztam a zsebemből a kezem hogy jobban megfigyeljem a hideg fémtárgyat.

Mindenes. Bingó!

A kulcsot belehelyeztem a zárva és elfordítottam. A zár halk kattanással kinyílt és lenyomtam a kilincset. Beléptem a szobába , kocsit bal kezemmel húzva magam mögött, és körbenéztem.
Mindent végignéztem de dulakodásra egy jelet sem láttam. Még egy csepp vért sem.
Ha a férfi nincs itt akkor hol lehet?

-Fury!- suttogtam erőteljesen a fülembe lévő készülékhez. De az árkozott sebhelyes nem válaszolt. - Fury!- suttogtam újra és újra egyre erőteljesebben.

-MI VAN, Raya kisasszony?- szólalt meg hirtelen. Hallatszódik a hangján hogy egy jó kora káromkodást fojt vissza. - Megmondtam hogy csak abban az esetben zavarjon ha gond adódik.- morogta.

-Hát... szerintem ez gond.-

-Mi lenne az?-kérdi egy sóhaj kíséretében.

-A megvédendő...- hát basszus ezt hogy mondjam- ....személy nincs a lakosztályában.
Vártam Fury hirtelen haragját de semmi. Hosszú percekig hallgatott, majd végre megszólalt.

-Oh tényleg.- csodálkozik.- a biztonsági kamerák azt mutatják hogy még lent van a hotel partiján.

-Fasza.- fújtatok.

-Hé!- emeli fel hirtelen a hangját.- Steve kitekeri a nyakad ha meghallja hogy így beszélsz. Most viszont elég a lazsálásból.

-Rendben, bocsánat.

- A "megvédendő személy"-figurázott ki.- elindult a lakosztálya felé. Viszont nem egyedűl.

-Rendben uram, értettem.

-Vigyázzon magára Raja kisasszony. A személyazonosságának titokban kell maradnia.- intett óvatosságra.

-Vettem.- Fury hangja elhalkúlt.
Elővettem az ágynaműt hogy amikor beérnek azt hidjék csak most érkeztem.

Nem kellett sokat várnom, már hallottam ahogy ügyetlenűl próbálják előkeresni a kulcsot majd bedugni a zárba. Theo - akit meg kellett védenem- részegen tántorgott be a barátjával eggyütt.

-Elnézést, kisasszony.- kért bocsánatot Theo "barátja" . Pfuu de utálom ha így hívnak. Ki akartam cserélni az ágyneműt, de újra megszólalt az idegen. - A barátom szerintem nem szeretné ha kicserélnék az ágyneműjét.

- Talán fél hogy lehányja?-kérdezem unottan.

Theo háttal bedől az ágyba és felemeli a jobb kezét, mutató ujját az égre szegezi. - Íty vhan.- alig tudtam kivenni hogy mit mondott.

-Ezesetben...- előveszek egy félig bontott rágót és beveszem a számba. Unottan kezdem el rágni, viszont legszivesebben ott helyben kiköptem volna. Nagy erőfeszítés árán nem tozúlt el az arcom.- valami mást?

A kísérő tetőtőt talpig tüzetesen végigmér barna szemével. Pont mint... Loki csinálta. De miért is jut eszembe az a gyökér? Jobban megnézem az idegent és nem tagadás, jól nézki. Barna fürtyei arcába lógnak ziháltan, szmokingja kigbolva és a nyakkendőke meglazítva lóg élettelenűl a nyaka körül.

- Oké, nekem mindegy.-teszem fel mind a két kezemet védekezően.- De azért itt hagyom, hátha kidobná a taccsot. Ha kell valami akkor a szobában találnak egy telefont és azzal tudnak kérni segítséget.- odasétálok az ételhordóhoz.- Ha jól tudom ezt maguk rendelték.- felemelem a fedelet és nem hiszitek el mi volt benne. Ki gondolta volna hogy bort és pezsgőt kértek.

- Ezazzz. Igyunk még!- Theo kinyújtotta a kezét mint egy csecsemő aki a cumiját kéri vissza.Észrevétlenűl megforgattam a szemem és leraktam a tálcát.-Amikor a fotelre raktam az ágyneműt, egy kis lehallgató készüléket helyeztem el egy párna huzatjában.
-Hát akkor én megyek is. Jó estét.

Becsuktam a lakosztály ajtaját és elsétáltam a folyosó végéig. Gyorsan körbe néztem hogy jön-e valaki, majd bedugtam a lehallgató készülék másik részét a fülembe.

- Sajnálom hogy így alakúlt. Tudod, nem így terveztem.- beszélt bűnbánóan.- De sajnos megállapodtam vele.

Vele? Mégis ki a fenével? Akkor többen is vannak ezek szerint. A S.H.I.E.L.D. aktában több hasonló esetről is jelentettek. Tehát egy ember áll az egész mögött. De ki?
Hirtelen fém súrolódás hangját hallom. A férfi szerintem felemelte a tálca tetejét.

- Sajna agyon kell verjelek.- mondja unottan.- Viszlát, Theo. Lenge leve dødens elskerinne.

Visszafutottam a lakosztály ajtajához és teli erőből egy jobb láb rugással, kitört az ajtó a helyéről.

A férfi Theo felöl felém fordult a zaj hatására. Előkaptam a fegyverem és rá szegeztem.

-Komolyan azzal akartad megölni?-kuncogtam- Szábalmas egy halál lenne embertől függetlenűl.

-Gondolhattam volna hogy maga nem idevaló. Hiszen nem volt névtáblája.

Le néztem a melkasomra és igaza volt. Baszki! Fury mondta hogy bármi lebuktathat. Még egy apró hiba is.

-Te meg azt a szart akartad használni hogy megöld Theo-t. Bevallom eléggé okos húzás, mivel rajta volt a kéz lenyomatom.-egyre közelebb léptem hozzá. A kezemben a fegyver meg se remegett.

- Maga sem egy idióta. Ebben biztos vagyok.-Lassan emelte fel mind a két kezét.- De vajon ugyan ilyen jó harcban is?- Hirtelen felém dobta a tárgyat. Kikerűltem könnyen, viszont rögtön támadott a figyelemelterelés után.

Kaptam egy jobb horgot a gyomromba amitől elvesztettem az egyensúlyom és a fegyver kiesett a kezemből. A férfi újra lendítette az öklét, én viszont elkaptam és gyomorszájon vágtam.

-Karma.- röhögök fel fájdalmasan.

Nekemrohant a férfi. Csak úgy sorozott az ütésekkel. Nehezen de kitértem mindegyik elől. Mikor kifáradt a támadásban, én következtem. Elkezdtem sorozni ütésekkel és rugásokkal. A férfi hátrál és hátrál. Hirtelen átbukott a kanapén és rántotta magával a függönyt. Átugrottam a a felborult kanapét és rátekertem a nyakára a függönyt. Lábaimmal lefogtam a lábait, kezével pedig kapkodott össze-vissza a levegőben.

Amíg a férfi fojtogatásával voltam elfoglalva, nem vettem észre hogy elővette az eldobott fegyveremet. Egy mozdulattal meg húzta a ravaszt és BUMM!
A szívem kihagyott egy ütemet és elkezdett sípolni a fülem a közénk beálló csönd miatt. Lenéztem és elkerekedett a szemem.

-MI A F-