🔞Felőlem Megdögölhetsz🔻Jikook

Nem szerethet engem

-Menjünk szórakozni! - vetem fel az ötletet, ő ellenben látszólag nem annyira lelkes.
-Nekem nem igazán van kedvem ehhez, Jeonguk. - beleharap a megkezdett szendvicsébe majd látványosan kerülni kezdi a tekintetem.
-Ugyan már, ott leszek veled és vigyázok rád. - sóhajtottam fel, néha már kezdem unni önfejűségét.
-Tényleg nem akarok menni, menj bulizd ki magad. -azzal lepattant a magasított székről és távozott, gondolom, hogy a szobámba megy.
Megígértem neki, hogy ma haza viszem, de nem akarom elengedni, jóval nyugodtabb vagyok, ha azt látom hogy az én ágyamban fekszik, ez az egészen pici teremtés.
-Akkor legalább segíts nekem ruhát választani. - léptem be a szobám ajtaján.
Heverőn ült, pizsamában és könyvet olvasott, ráadásul ismételten azt a romantikus szart olvasta, melyet már vagy egy tucatszor tartott a kezében.
-Nekem nem jó az ízlésem. - motyogta.
Miért nem néz a szemembe?
-Baj van? -feltérdelek az ágyra majd közelebb mászok csöppnyi fiúhoz.
-Semmi az ég világon, na hadd nézzem azokat a ruhákat. - letette a kötetet maga mellé, hogy végre-valahára rám összpontosíthasson.

Ez a huszadik ruha, de mindegyikre mindeddig annyit mondott, hogy jól áll rajtam. Nem tudom mi lehet a furcsa magatartásának oka, de baromira kellemetlen.
-Na akkor megyek törpe, ha bármi van hívj, éhes vagy akkor tudod hol a konyha. -senkivel sem voltam ennyire törődő, viszont ha róla van szó, akkor magamra sem ismerek időnként.
-Szia Jungkook. - puszit nyomott az arcom bal oldalára ezzel utamra engedve szépen kitessékelt a saját szobámból.

Vajon azért viselkedik így mert el akar búcsúzni tőlem? Lehet megunta, hogy nem vagyok képes szeretni. Vagy túl durva vagyok vele?

A baráti összejövetelen nem igazán voltam lélekben ott, folyton az ágyamban, jó eséllyel alvó Jimin-en járt az eszem.
Egyhamar ott hagytam az egész bandát, monoton és lapos buli volt. Tökre felesleges, és időpocsékolás lett volna ott maradnom.
Még a kabátomat is ott hagytam véletlenül amikor eljöttem onnan, majd egyszer megkérek bárkit, hogy juttassa vissza hozzám. Vagy nem, van elég kabátom.