Zuhanok [BEFEJEZETT]

Vallomás

El indultunk a lantern rite-ra. Útkózben össze futottunk Xingqiu-val. Végre nem a könyvét bújta.

-Ti mit fogtok kívánnai? -Kérdezte Xingqiu felcsigázva.

-Még nem tudom. -Mondta Yun elkondolkozva.

-És te [Név]?

-Kell kívánni?

-Igen. Tavaly én például a szellemek ellen kívántam. -Mondta Yun büszkén.

-Akkor majd valamit kitalálok.

-Amúgy megtaláltam a legjobb helyet ahonnan látni lehet. -Jelentette ki Xingqiu majd megfogta mint kettőnk csuklóját és elkezdett húzni. Még ilyennek sem láttam. Eddig az a nagyon nyugodt. Csendes fiú volt. De most teljesen fel volt pörögve. Bár meglehet érteni. Egy évben csak egyszer van ilyen. Xingqiu elvitt menket a kikötőhöz. -Innen sokkal szebb lessz a kilátás. -Nem sok idő múlva megláttuk felszálni az első lámpást. Az egész égboltot megvilágították. Ez a világ leggyönyörűbb látványa. Mind hárman csak ámultunk. Mind ezek után a kedvenc dolgom jött. A tüzijáték. Hirtelen egy kezet éreztem az enyémen. Lenéztem majd láttam, hogy Chongyun fogja a kezem. Elmosolyodtam majd vissza néztem az égre. Imádom ezt a helyet. Gyönyörű tájak. Kedves emberek. Jó barátok. Mi más kell még? Nekem ugyan semmi. A gondolatomból egy arcra nyomott puszi zökkentet ki. Hirtelen nem tudtam mit tegyek. Vettem a bátorságot és viszonoztam a puszit. Vagyis akartam volna....Yun hirtelen felém fordult így az arcra tervezett puszi a szájára ment. Full vörös arccal vissza néztem újra az égre, Xingqiu pedig pedig csak halkan kuncogott.

-Szeretlek. -Mondta Yun miközben az eget nézte.

-T-tessék? -Fordultam a fiú felé.

-Szeretlek. -Ismételte el.

-É.....én....is. -Na most full vörös lehetett az arcom. "Ő engem? És én visszamondtam? Ez most megtörtént? Nem biztos csak álmodok. De mi van ha nem? Még nem is ismerem annyira. Vagyis....ó a fenébe már. Szeret engem. Komolyan gondolta? Most mi lessz?" A gondolataim össze-vissza  futkároztak. Nem tudtam elhinni, hogy vajon igaz-e ez az egész. Viszont azt tudom, hogy holnap el kell mondjam Jean-nek. "Vagy lehet mégsem?" Az ünnepség kb 1 órás lehetett. Már teljesen elfáradtam így sokat ásítottam.

-Mi megyünk. Fárasztó volt ez a nap. -Mondta Yun.

-Rendben. Jó éjszakát gerlék. -Mondta Xingqiu kuncogva majd ő is haza indult (feltehetően). Az utat picit kacskaringózva tettem meg mivel a lábam nem nagyon bírta. Mikor hazaértünk Yang nagyon izgatott volt. Indultam volna be a szobámba de meg álltma az ajtó elött.

-Nem alszol velem? Nem szeretnék egyedül aludni. -Néztem rá a fiúra mire ő csak bólogatott. Befeküdtünk az ágyba majd nekem nem kellet 2 perc és aludtam.

Tudom. Tudom. Ez most nagyon rövid lett. De remélem tetszik. Ihletem majd lessz ehez is. Egyelőre a creepypastáshoz van rengeteg ötletem. De erről sem feletkezek meg. Jó éjszakát csillagok✨.