Nem tudom pontosan mi töténik. Az elmém él...vagyis egy része. Most nem zuhanok hanem inkább lebegek. Az emlékek leperegnek elöttem. Amikor fel ébredtem ebben a világban. Monstadt, Liyue...mimden. A barátaim. Chongyun, Lisa, Jean, Kazuha, Xiao, Xinyan...mindenki. Enniy lett volna? Álmosodok, az elmém se bírja már. Vége....•Ismeretlen hely•
-Fel fog ébredni, doktor úr?
-Mély kómában van. Nagyon mély lehetett a kút amibe beleesett.
-20 méter mély volt. Mennyi idő amíg viszatér?
-Ezt nem tudhatom. Elnézésüket kérem. -Az orvos kiment a korteremből a szülők pedig bent maradtak.
•[Név] szemszöge•
Lépteket hallok, érzem a testem. Nem haltam volna meg? Hisz az lehetetlen...
•Külső szemszög•
[Név] mocorgott vagyis a kómának vége. A szülők odafordították fejüket, maly könnyes szemekkel nézték ahogyam lányok lassan kinyitja a szemét.
•[Név] szemszöge•
-Hol vagyok? És kik maguk? MI EZ A HELY? -Elkezdtem mocorogni majd a cselekvés következtében a kanülök kiszakadtak a kezemből mire a fájdalomtól felkiáltottam. -HOGY KERÜLTEM IDE? VISSZA AKAROK MENNI! CHONGYUN HOL VAGY???!!! -Üvöltöttem fájdalmasan. Egy fehér köpenyes férfi rohant be majd lenyomott az ágyra. -ENGEDJEN EL!
•Teyvaton•
Chongyun miután elintézte az ellenséget felkapta [Név] testét majd elment Barbara-ért amilyen gyorsan csak tudott.
-Chon...te úr isten. Tedd le az ágyra hozom a kötszer. Mióta vérzik? Chongyun!? - A fiú nem válaszolt csak ült miközben aggódó, hófehér arcal bámult maga elé. -CHONGYUN! -Az üvöltésre bejött Jean is aki egy pillanatik lefagyott majd Chongyun-hoz szaladt.
-Chongyun figyelj ide. Mióta vérzik. -A fiú ijedtem, könnyektől ázó szemekkel felnézett.
-10 perce. Ez..az én...
-Be ne fejezd! Ha kimered mondani elverlek. Nem a te hibád jobban lessz. Bar megoldja.
-Jean hozz fertőtlenítőt mert azt otthagytam az asztalon. -A lány rögtön meg is hozta az említett dolgot majd elment megkeresni Noelle-t. Reménykedik, hogy sikerül nekik rendbe hozni [Név]-et.
•[Név] szemszöge•
-Kislány mély kómában voltál valószinüleg nagyon beüthetted a fejed zuhanás közben. -Itt meg állt bennem az ütő. Milyen zuhanás? Én Teyva-on zuhantam...hacsak.
-Milyen zuhanás?
-Bele estél egy kútba kincsem. -Hirtelen beugrott egy kép. Nyugodtan sétálgatok egy telken amíg meg nem látok egy mély kutat. Amikor közelebb mentem az alján egy portál szerüség fénylett. Beleugrottam viszon....a portál vitt Teyvat-ra. De ha a testem itt is és ott is ott volt akkor...vissza kell mennyek a kúthoz.
-Sétálni szeretném.
-Még nem épültél fel. Tudod a neved?
-[Név]. 16 éves.
-Még így sem engedhetünk el. De oegalább nem szemvedett akkora balesetet.
-Akkor legalább wc-re kimehetek?
-Oda igen.
-Köszönöm. -'Így kitudok szökni. Amíg ők azt hiszik végzem a dolgom addig vissza megyek Teyvat-ra. Márcsak azt kell megtudnom, hogy merre van a kút.' Elindultam hadmüveletemre majd seperc alatt megtaláltam a kilyáratot. Kicsit se néztek furcsán az emberek, hogy egy hálóruhás lány csak úgy kisétál. Áh dehogy. Bár igazából szartak rám szóval nem volt baj. Amikor kiértem egy kisvárosban találtam magam. Egy kétsávos ország út választotta el a két gyalogos utat. Nehezen de megoldottam az átjutást, majd el indultam egy nem annyira nyüzsgő rész felé. Általában jó megérzéseim szoktak lenni és most azt érzem, hogy jó fele megyek.
Tudom ez egy róvid rész lett. Csak még így is kevés időm van erre. Márcsak másfél hónap és teljesen szabad vagyok. Addigra befejezem ezt a storyt. Még eldöntöm, hogy a Creepypastásat folytassan-e. Aztán jön egy másik könyv. 🥰Kitartást erre a másfél hónapra.
YOU ARE READING
Zuhanok [BEFEJEZETT]
AdventureIde nem írok sokat majd kiderül minden a storyból csak annyi hogy boldogság bla bla bla. Szóval. Ezt a story kezdeténél mondtam. Most sem fogok sokmindent mondani csak annyit, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ki is vagyok. [Név] vagyok. Egy másik...