Vissza a múltba

2.

"Fel alá járkáltak azon gondolkodva, hogy miképp tekerjék ki Voodoo-nak a nyakát a kislányuk elrablása miatt..."

          Erős fény majd egy erős löket. Ezeket érzékelte a kislány a nagy adrenalin mellett. Ám nem az osztályteremben volt. Egy sötét sikátor végén volt. Ijedten nézett szét és a közelében levő kuka mellett meg is pillantotta az ijesztő pasast. A földön feküdt, talán el volt ájulva gondolta de nem sokat törődött vele. Egyből elszaladt onnan, hogy segítséget keressen. A sikátorok között cikázva valahogy kijutott az utcára. Hamar szétnézett. Ismerős volt neki a hely de még is olyan idegen.  Tovább szaladt közbe szemével a jelmezben járkáló segítséget kereste. Ám az egyik saroknál mikor fordult be beleütközött valakibe. Az ütközés hatására a fenekére esett. 

       -Jól vagy?- kérdezi egy mély férfi hang. Felkapta a fejét a lány és egy fekete hosszú hajú ember állt vele szemben mögötte pár diák volt. Talán 20-an lehettek. Leguggolt eléje a pasas és Kaaya mint aki visszatért a valóságba a karjai közé ugrott. Félt remegett. A sikátor irányába mutatott. 

       -E-egy gonosz-mondta halkan.A férfi a lányra nézett majd a diákjaira. A kicsit egy rózsaszín hajú és bőrű lánynak adta majd rájuk hagyta, hogy vigyék vissza a kollégiumba addig körbenéz. 

       A diákok így is tettek és vissza indultak az épületbe. Kaaya szorosan ölelte  az idegen lányt aki bátorítóan simogatta a hátát. A többiek is próbáltak beszédet kezdeményezni vele és oldani a kislány idegességét ami kis sikerrel de sikerült. Beérve a kollégiumba a közös nappali/társalgóba le is ültek a kanapékra. Hoztak valami kis édességet a kisebbnek aki már kicsivel bátrabban fogadta el a finomságot. Miután mindenki leült a zöld hajú fiú szólalt meg.

       -Hogy hívnak?-kérdezi mire Kaaya ránéz. Kicsit össze húzza a szemöldökét. Mintha már látta volna őt valahol.

       -Kaaya- mondja bizonytalanul. A fiú elmosolyodik.

       -Én Midoriya Izuku vagyok-mutatkozik be Kaaya mutatkozik be a kislány meg nagy szemekkel néz rá.

       -D-Deku-san te vagy az?- kérdi mire mindenki a zöld hajúra néz.

       - Oi Midoriya ismered őt?- kérdezi egy szőke hajú. A lány rá nézve egyből felismeri.

       -Denki-san?- zavarodik össze de nem csak ő, mindenki. A lányra néz akinek az ölében ül.-Mina-san? M-mi történik itt? hogy lettetek újra gyerekek?- na erre a kérdésre már mindenki össze zavarodott. Nem értették hogy miről beszél a kislány. 

       -A jövőből jött- hallják meg Aizawa sensei hangját- Úgy néz ki a jövőből került ide. Megtaláltam a férfit akit mondott és ő is rám hasonlóan reagált. Elvittem a rendőrségre és kikérdeztem és megtudtam, hogy a kislány megölésével próbálkozott de a a lány ereje miatt kerültek ide. Teleprotálást mondott, hogy ez lenne a lány ereje így gondolom, hogy menekülés képpen mivel még kicsi így túl sok energia szabadult fel egyből és visszateleportált ide a múltba-magyarázza el a dolgokat. A többiek hüledeztek de az egyikük megszólalt. 

     -De, hogy juttatjuk vissza. Kicsi még biztos aggódnak érte a családja. 

     -Ezt akartam még mondani. A férfi még elmondta, hogy melyik évet írják ők és, hogy a kislány hány éves. És most már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel ismer páratokat, í ami az életkorát és a számokat illetve lehet, hogy....

    -Ti!- szól közbe Kaaya aki eddig a többieket vizslatva megállt a tekintete két személyen. A két egymás mellett álló srác rá nézet. Piros szemei találkoztak a kislány rubintjaival. A kislány lemeredve elemezte az arcukat majd könnyes szemekkel a két fiú karjaiba ugrott-Apa, Papa!-sírta el magát.

.

.

.

Helloo csodás emberkéim. Itt a part 2. 

  Itt hagyok pár kis képet.