A Gonosz

4. fejezet: Az őrült

- A felszerelt kameráinktól megtudtuk, hogy az Iskola utca, és a Batthyány tér között tűnt el.

- ...ENNYI?

- Igen, miért? Mire számítottatok?

- Mondjuk egy pontos helyre! Ezt már mind tudtuk!

-...hogy mi?

- Ennyit simán kiderítettünk! MÉG CSAK KAMERÁKAT SE HASZNÁLTUNK! MEG MENÕ KÜTYÜKET MEG KÁVÉGÉPEKET!!!

- Félix nyugi!! Nincs semmi baj!

- De- de- - kezdte mentegetõzve Tibor - mást nem lehet kideríteni! Az egyik kamerán, még az iskola felé tart, de a másikon már...

- FõNÖk!! - Robbant be Tibor valamelyik alkalmazottja - újaBb bIzOnYÍTéKot taLáltAM A MágUSOk lÉteZÉsÉRe!!!! NeM fOGjA elhiNnI!!! ÚJabb gyûLÉS..

-Köszönöm Jerry, de nem alkalmas az idõpont, most éppen két egyetemistával beszélgetek a nyomozásról, úgyhogy kérem fáradjon ki a...

-De FõnÖK!!!! Ma FOgnAK gyûlÉSeZNi!!! NAgyoN foNtoS!!!

- Jerry ismétlem: kérem menjen ki, mert most a két érdeklõdõ fiatalemberrel társalgok...

- FiatALEmBEReK!!! A MágUsOk lÉTezNeK!!! - És miközben ezt mondta belecsimpaszkodott Bencébe.

- ÉrzEM RAjtA!! õ Is eGY.

- Kérlek vigyétek ki!

Mikor Tibor másik két alkalmazottja kivitte Jerryt a két fiú úgy nézett Tiborra, hogy az majdnem kiköpte a vizet amit ivott a meglepõdöttségtõl.

- Mit... Mit mondott?? - Kérdezte Félix.

- Öhhm­­* semmi baj nem kell megijedni, csak néhány alkalmazottam kicsit.... becsavarodott. Gondolom tudjátok hogy nem csak ezen az egy ügyön dolgozunk. És, hát van egy ügyosztályunk amelyik furcsábbnál furcsább ügyeket próbál megoldani és, hát én tényleg nem tudom, hogy miért de onnan körülbelül évente veszítünk el egy-egy embert.

- Oké... de mi volt az az "õ is egy" duma? - kérdezte Bence.

- Tippem sincs, szerintem ne foglalkozzatok vele, õ is megõrült.

- Aha.... Biztos nem tud semmi mást a lányról?

- Sajnálom, de nem. Mi is értetlenül állunk a dolog elött.

*

Mikor mindezt lerendezték és végre kijutottak az épületbõl észrevették, hogy már késõ este van, és rájöttek, hogy valószínûleg igen jót tenne ez után a nap után egy kiadós fürdõ és egy nyolc órás alvás. És mikor erre rájöttek, elmentek, hogy kibéreljenek egy szobát egy estére.

Valahogy így alakult a dolog:

Elsõ pár próba: totális kudarc, nem volt egy hely sem.

Még pár próba: bérelhetõ helyek, de undorítóan szörnyû lakások, inkább passzoltak

Valahanyadik próbálkozásra végre találtak egy egész jó helyet, és egy estére ki is bérelték.

Már 11 óra volt, mire mindent elintéztek, és berendezkedtek a szobájukba. Egészen lakájos volt. Jól érezték magukat, mert volt íróasztaluk, rendes fürdõjük, vécépapírral, kényelmes ágyuk. Mielõtt elaludtak összegezték a hallottakat.

- Hát.... Ezek az emberek nem voltak a helyzet magaslatán - kezdte Bence.

- Persze, hogy nem. Egy egész vállalattal annyit tudtak csak kideríteni mint két egyetemista gyerek!

- Ráadásul mi kamerát sem használtunk!

- Hát igen az egy dolog, hogy nem sok mindenre jutottak, de ilyen menõ high-tech cuccokkal azért elvárná az ember, hogy ennél jobbak legyenek.

- Igen. Igazad van, de lehet, hogy az õrültek nagyban nehezítik a dolgukat.

- Hát az is lehet.

- ..

- Na és most mire gondolsz?- Kérdezte Félix.

- A.... a high-tech cuccokra.

- El akarod lopni?

- Nem dehogy! Csak...kölcsönkérnénk egy idõre.

- Bence!

- Na jó! Az õrültekre gondoltam. Fõleg Jerry-re.

- Mit akarsz vele?

- Semmit. Csak, amit mondott az... olyan furcsa volt.

- Aha. Gondolom?

- Amikor rám csimpaszkodott és azt monda: "Õ is egy!,,

-Az tényleg furcsa volt- Hagyta rá Félix - Szerintem most már menjünk aludni, mindkettõnkre ráférne már.

-Igazad van, megyek átveszem a ruhámat.

- Jó akkor holnap folytatjuk.

Bence és Félix egy fél órával késõbb már ágyban voltak, de Bence még hosszú ideig gondolkozott Jerry szavain, aztán õt is elnyomta az álom.