⋆⛧*┈┈┈┈﹤୨♡୧﹥ ┈┈┈┈*⛧⋆
Kora délután volt és Haruko unva döntötte fejét a falnak. Tincsei szemébe hullottak, kitakarva ágyneműjének és félhomályba burkolózó hálójának látványát. Pár napja már gyötörte a kedvtelenség bárminemű tevékenységhez. A semmittevés is kezdett azonban unalmassá válni. Nem talált már vonzó olvasni vagy nézni valót, így tudta, hogy kénytelen lesz elhagyni takaróinak melegét.
Testén még mindig uralkodott az a fura forróság, mely a fehér hajú férfivel való találkozás óta emésztette. Ismeretlen és ijesztő ösztönöket váltott ki belőle, mely az aggodalom örvényébe, majd a kedvtelenségbe sodorta.
Az ismeretlen helyzettől való félelem jobban uralkodott rajta, mint eddig bármi. Akaratlanul is otthona biztonságába húzódott, hisz nem tudná elképzelni, mivel járna, ha újra találkoznának. Sors. Ahogy a férfi fogalmazott.
Mérges és frusztrált volt, zavarta, hogy semmivel sem tudja kiverni a fejéből. Sóhajtva telefonjáért nyúlt, hogy ellenőrizze az időt. Egy óra lesz pár perc múlva, melyet nem sokkal később felkorduló hasa is megerősített. Ma még nem is ettem.
Nyűgösen felmordult és nehéz végtagjait kivonta a konyhába, ahol egyedüli célja a hűtő volt. Üres.
"Fenébe, be kéne vásárolnom." - ismerte be, ugyanis teljesen felélte az otthoni ételkészleteit. Gondolatai ekkor százféle irányba indultak meg. Kiadások számolgatása, vásárlás tervezgetése, uticél megválasztása, útvonal tervezése. Mikor eszébe jutott azonban, hogy jelenleg számláján kivételesen nagy összeg nyugszik nyugodtan fújta ki a levegőt.
A tény rögtön feldobta és arca kivirult, többnapos kedvtelensége köddé vált abban a percben. Fütyörészve indult szobájába öltözködni. Közben önmaga kényeztetésén gondolkodott. Egy kávét megérdemlek.
Áthúzta fején pizsamáját, hogy melltartót ölthessen magára, de a mozdulat közben megcsapta orrát hónaljának szaga. Undorral fancsalodott el az arca. Mikor is fürödtem utoljára? Szükségem lenne rá. Vállára dob egy tiszta törülközőt és köntösét megragadva tusolni indul.
A meleg vízcseppek, melyet haja nem szívott fel, frissítően szánkáztak végig testén. Habzó sampon és tusfürdő illata pedig hamar szertefoszlatták a kellemetlen testszagokat, így Haruko megújulva léphetett ki a csempére.
A párás tükörben figyelte sziluettjét, miközben törülközött és mielőtt otthagyta a helységet egy mosolygós arcot firkantott bele ujjával. Az ajtót nagy lendülettel nyitotta ki, melynek eredményeként annak szélét megfejelte és a kilincs is kezében ragadt.
A lakást megtöltötte a nő nevetése, ahogy saját helyzetén szórakozott. Könnyeit törölgette szemsarkából, meg is feledkezve egyre liluló homlokáról. A nem elsőnek történő helyzetet könnyen kezelte és se-perc alatt megjavította az ajtót és visszatérhetett a készülődéshez.
YOU ARE READING
Rossz házszá m //Gojo Satorou ff. //
Fanfiction我會找到你 | ▾ 𝐑𝐨𝐬𝐬𝐳 𝐇á𝐳𝐬𝐳á𝐦 ⏠ 我 ❛ 𝘼𝙈𝙄𝘽𝙀𝙉... ·〻₎∖ 會 找 ⎙ ;; ⇢ ˗ˏˋ © 𝘥𝘦𝘭𝘦𝘵𝘦𝘥𝘱𝘩𝘢𝘯𝘵𝘰𝘮 到 az arrogáns idegennel 你 kicsit túl közel kerültök ❞ ⏡ 我會找到你 | ▾ 𝐑é𝐬𝐳𝐥𝐞𝐭 ⏠ 我 ❛ 𝙏𝙐𝘿𝙊𝘿... ·〻₎∖ 會 ez a...