Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
⋆⛧*┈┈┈┈﹤୨♡୧﹥ ┈┈┈┈*⛧⋆
--SMUT WARNING--
Haruko nem igazán tudta mi történik vele. Hisz csak egy kis szórakozóhelyre ment, hogy kiengedjen egy kis gőzt. A társasága pedig csak a fiatal volt a kávézóból. De teste forróbbnak érződött, mint valaha és a világ is jobban forgott vele.
Csak egy pohárral ivott, nem lehetne részeg. Mégis haza kellett jönnie egy taxival és látva Yoru aggodalmas tekintetét, még rosszabban érezte magát. A férfi erősködött, hogy majd hazakíséri, de Haruko félve attól, hogy lehányja, visszautasította.
Nem is emlékszik miként jutott el az ajtóig majd onnan a szobájáig, csak annyit tudott, hogy melege volt. Olyannyira égett a bőre, hogy már fehérneműre vetkőzve dőlt a párnák közé. Agya pedig egyre ködösebb volt, az épeszű gondolatok teljesen kifakultak és egyre nagyobb zagyvaságok keringtek benne.
Egy valamit nem tudott kiverni a fejéből, újra és újra visszalebegtek bizonyos képek az agyába, amikről azt hitte sikeresen elásott magában. Egy bizonyos férfit és fehér tincseit, de nem tudta elfelejteni. Nem, ahogy az ajkai érződtek – olyan puhán, édesen és könnyen megérinthetően –, sem a nyelve ízét, sem a fogai a bőrön érzett tapintását.
Ez idegesítette, mintha bőre alatt ezer apró áramütés sülne el, és minden egyes alkalommal, amikor bármi hozzáért, égető és kielégíthetetlen szüksége volt arra, hogy megérintse azt, ahol a férfi megérintette, és újra átélje azt a bizonyos éjszakát.
A mennyezetet bámulta felforrósodott bőrrel és egyre nedvesedő alsóval. Nem fogja megtenni, nem fogja megtenni, nem tudja megtenni, a racionális énéből ami még maradt, minden erejével ellenezte ösztöneinek sugallatát. Nem engedheti, hogy így a fejébe szálljon egy pohárnyi alkohol, nem olyan hülye...
Haruko felmordult és az arcába nyomta a párnáját, ingerülten felkiáltott, miközben a hasára fordult. Még a lepedőjének anyaga is izgató volt, ahogy a meztelen karjaihoz és szabaddá vált törzséhez simult. Érezte, ahogy mellbimbói nekinyomódnak bralette vékony anyagának, borzongás futott végig a testén minden lélegzetvételnél. Minden érzéke felerősödött, mintha minden pillanatban áramütések futnának végig egész testén. Szívdobogás, heves lélegzet...
Ez mind Satoru hibája... Az ő ostobán puha ajkai, gyönyörű arca és...
"Jaj!" - mordult fel, amikor már a gondolata is, hogy az erekcióját magán érzi, heves lüktetést váltott ki benne, amitől a lábai összeszorultak. Az a félreismerhetetlen érzés, hogy mit vált ki belőle a férfi tagadhatatlan volt, de mégse akarta belátni.
Haruko érezte, ahogy a pír végigfut arcán, és igyekezett magát valahogy észhez téríteni. - "Én... nem... ez. Csak egy hideg zuhanyra van szükségem. És valamiféle figyelemelterelésre, hogy kiverjem azt az istencsapást a fejemből."
