A két "Lotti" 2022-ben

Karácdonytól Szilveszterig mindenféle dráma

Elétkeztek a nagy ünnepek, karácsony, szilveszter, újév
24-én nem otthon ünnepeltünk, hanem elmentünk Győrbe az unokanővéremékhez karácsonyozni, nos szokás szerint megint ki voltam közösítve, de még az is jobb mintha a felnőttekkel kéne beszélgetnem, meg már megszoktam
Csakhigy ez nem maradt így
Én nem az a fajta lányos lány vagyok, így karács9nyra kértem egy 4. gördeszkát is. Semmi értelme, de ez a deezka olyan szép hogy ahhw, és átlátszó, tehát kellett, plusz az alján van egy kis meghajtás. Mostantól ezzel fogok járni suliba, mondjuk szegény Lottét jól le fogom hagyni
Visszatérve az unokaöcséimmel jobban kijövök, mint az unokanővéreimmel, plusz én vagyok a legkisebb lány. Ezt a szerepet is be kell töltenie valakinek végülis, az pedig én vagyok :')
A fiúkkal este 6-kor indultunk ki Győr utcáira vak sötétben tesztelni a deszkámat. Bár nsgyon féltettem hogy valami baja lesz, és lett is. Természetesen csak is akkor, amikor az öcsém kezébe engedtem, elejtette, a deszka meg zuhant a földre. Menni mondjuk még tudtam vele, de megrepedt elég csúnyán, és a motornak sztm baja lett. Nem apát kértem meg hogy segítsen, mert biztos nagyon mérges lett volna, hanem az unokabátyámat, aki nen értett hozzá, ezután került a keresztapám keze ügyébe a deszka. Végül apa is tudott a dologról, és tényleg nem repesett az örömtől. Mondjuk féltem is hogy mit fogok kapni apától, meg Zsoltira is nwgyon mérges voltam, mert egy vadi új cuccomat tönkre tette
Fel kellett hoznom apa szerszámos ládáját az autóból, hogy tudjon valamit kezdeni a motorral, és sikerült is megjavítania. Nem autószerelő, de ő mindenhez ért. Tudni lehet róla...
Pillanat ragasztóval lesimította a megrepedt felületet, és egy parketta lapot fúrt az aljára, hogy szilárd legyen.
Miután megjavította megfogadtam hogy soha többé nem engedem az öcsém kezébe a dolgaimat, amit sztm nwgyon jól is tettem.
Este kilenckor vettük észre hogy menni kéne, de akkor már nem akartunk elindulni, ráadásul apa alkoholt fogyasztott, így nem vezethetett, anya meg mint tudjuk kispesten kívül máshol nem vezet. Sztm nyámnyila szokás. Én meg gördeszkával szoktam átutazni Budára.
Visszaterve ott kellett aludnunk, én meg a fiúkkal vootam egy szobába zárva, vsak azért mert 14 éven aluli vagyok. Amúgy azzal nincs bajom, hogy az unokaöcsémmel egy szobában vsgyok, de az higy az unokabátyám is ott van, na az már baj. Ő mkndjuk viszonylag hamar bealudt. Sok volt neki a forralt bor. Gondolom én, vagy tudom is.
Azt nem értem higy tudott elaludni a párnacsata és a majomkodásunk közben. Full gyereknek érzem magam. Lehet ennek ahhoz van köze, hogy még az is vagyok, de akkor ezért szeretek nálam kisebbekkel lenni. Nem fogok felnőni egyhamar, ezt mindigis éreztem, de kost különösképpen.
25-én reggel későn keltünk, de még időben elindultunk. Az úton megcsináltam egy felvételit, ami borzasztóan sikerült. Lehet hogy az űt miatg nem tudtam figyelni, vagy ilyesmi.

Gyorsan elrepült az idő a két ünnep közt, és jött a szilveszter, amit Ádámékkal ünnepeltünk. Anya idén nem főzött. Hoppácska, még ilyet se láttunk *történelem*.
Egy étteremben ettünk, ahonnaj elindultunk felfedezni a Vörösmarty teret, amit 13-adjára láttam már megint.
Mind a négyen hoztuk a gördeszkánkat, mert amíg a felnőttek el voltak foglalva a városnézéssel addig mi ne unjuk szét magunkat. Az az este felejthetetlen volt.
A városban szólt a zene, szilráztak a fények, a tűzijátékok, a csillagszőrók, minden is. Gördeszkán suhanva, mentünt a szél irányába egymás kezét fogva
Leírhatatlan
Kivéve az hogy Zsolti idegrohamot kapott, mert elesett a deszkával, így mindenképpen el kellett kezdenie fetrengeni a földön. :D
Lotteval is nsgyon jól elvoltunk, amíg Ádám tanította az öcsémet gördeszkázni.
Egy mondattal leírva az idei ünnepek telltek véleményem szt a legjobban, csak kár h tanulni nem volt időm