AD ASTRA,
per aspera☄. *. ⋆
Mi a kriff történik, ha egy jedi és egy csempész, akiket alapjáraton több ezer szektor választ el egymástól, közösen merülnek alá Coruscant alvilági klubjaiban, zsúfolt utcáiban vagy a hiperűrben, hogy nyo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az alvilági lakótömbök felületén nehéz verítékként csillant meg a pára, az örök homályt csillagszőnyegként törte meg az apró ablakok mesterséges fénye.
A viharvert áruszállító sikló ablakát hártyásszárnyú, holdszemű lények kerülték ki, kaspatkányok szaladtak ki a falrepedésekből a jármű fénye elől. Az évtizedek alatt összegyűlt sötétség területe volt ez – ami a fény hiányában üszkösödik. Vibráló fényreklámok szinte fáradtan próbálták elkapni a szedett-vedett járókelők tekintetét, végtelenített szalagként futva a falakon, mint a vájatok patkányai. Fegyveres banditák csoportjai masíroztak a város utcáin, kegyetlenség árán meghonosítva valamiféle züllött rendet. A bolttulajdonosokat védelmi csoportokba kényszerítették, profitjuk egy jelentős részéért áruik védelmét ígérték nekik, csak azért, hogy később rájuk küldjék a bandatagjaikat, akik az égbe tornázták az árakat.
A sikló pilótája azonban nem gondolt az alvilág bandáira, sem a techno-droidikus átalakítást ígérő neonplakátokra, sem a fűszerbarlangok előtt dülöngélő lényekre. A fiatal nő sötét szeme a műszerfalat pásztázta, alsó ajkát beharapta és benyomott egy vörösen világító kapcsolót.
"Páraelosztó nélkül képtelenség repülni" ütött szöget fejébe a gondolat, amit nem szorongva, inkább sztoikus várakozással konstatált.
"Akkor hogy a trandosánok szemölcsébe rotyog el a motor még mindig egy éjszakai klub mellett?!"
Tessék, most egy csapat furcsán dülöngélő, tagbaszakadt alakot is kikerült, anélkül, hogy ledarálta volna a fejük felett lebegő füstfelhő taréját.
"Páraelosztó nélkül képtelenség repülni" motyogta immár hallhatóan, mintha a műszaki útikalauz legújabb fejezetét próbálná eszébe vésni. A mondatot csempésztársa, Irin szájából hallotta egy alkalommal, aki fel sem engedte szállni a meghibásodott alkatrész nélkül. Csakhogy amikor elindult egy ezres körüli szektor felől, a műszerfal nem jelzett semmiféle meghibásodást. Most viszont épp ellenkezőleg, nem volt olyan vészjelzés, ami ne villogott vagy visított volna. A káosz ellenére szilárdan tartotta a kormánykart, a sikló mintha mély hangú szidalmakat ontott volna rá, zúgva, mormogva, de emelkedett.
Tekintetét a hajó orrán tartva előrehajolt és belekiabált az alkarját borító, indához hasonló szerkezetbe.
– Irin! Irin, hallasz?
A kommunikátor kéken felizzott, de választ nem adott ki magából.
– Irin, a kriffbe, ott vagy? – Taia hangjában kétségbeesés bujkált.
– Taia, mi az? Hol vagy?
– Akadt egy kis... probléma a K-48 -assal. A kétezresben vagyok, Kereskedelmi körzet, most értem el a 25.sort.
