Rózsák

Kilencedik rész

- Na sziasztok!-köszöntött minket Peti.

- Hú hát szevasztok. Peti rád nem számítottam.-felelte Alex.

Én köszöntem a mentoromnak és bementem a barátnõmhöz.

- Sziaa!-üdvözöltem.- Ki jössz kicsit a konyhába velem?

Köszönt nekem és már fel is kelt. Elindultunk a konyhába.

- Mit keres itt a Peti?-kérdeztem nevetve.

- Hát haza hozott, én pedig megkérdeztem mit csinál az este, mert majd ti is jöttök aztán kicsit alapoztunk.

Amikor Viki róla beszélt láttam valami csillogást a szemébe. Én ugye tudok arról, hogy Peti oda van a Bogiért, és nem akarom, hogy a barátnõm csalódjon.

Én is gyorsan elmeséltem neki, hogy mi volt Ritánál aztán kimentünk a fiúkhoz.

- Úgy látom van mit behoznunk.-kacsintottam Alexre.

- Rajtam nem múlik.-vonta meg a vállát és már töltött is mind a négy pohárba.

Iszogattunk, beszélgettünk, hülyéskedtünk. Nagyon jól alakult az este. Szerettem ezzel a társasággal lenni.

- És milyen az anyós?-tette fel a kérdést Peti.

- Hát, õszintén mondhatom, hogy szerintem jobb nem is lehetne.-ecseteltem.- Kedves, érdeklõdõ és szerintem szimpi vagyok neki.-meséltem büszkén.

- Igen tényleg az vagy.-jegyezte meg Alex.

Iszogattunk, rendesen. Mi ketten is behoztuk a lemaradásunkat. Nagyon jól éreztük magunkat. A zenét Alex telefoncsörgése törte meg.

- Ki az ilyenkor?-kérdezte Peti hiszen már hajnal volt, három óra körül járhattunk.

- Ismeretlen szám. Felveszem hátha a húgom csak nem a saját telefonjáról.-felelte Alex és felvette.

Rövidke beszélgetés volt, és Alex nagyon idegesnek tûnt már közben is.

- Honnan van meg a számom? Ne hívogassál fõleg ne az éjszaka közepén.-felelte dühösen és letette.

Volt egy sejtésem, sõt szerintem mindenkinek.

- Alíz?-kérdeztem hallkan.

Alex csak bólintott és megsimogatta a combom. - Azt akarta, hogy menjek el vele inni valahova.

- Hát menjünk.-mondtam hirtelen.

Persze én sem gondoltam át, csak már kezdtem rá irtó pipa lenni hiszen, hívogatja a barátomat éjszaka. Mi lesz a következõ lépése, elrabolja?!

Alex csak kinevetett és megcsókolt.- Nem mész sehova, még a végén kizárnak a versenybõl.

Hamar lebeszéltek róla a barátaim, örülök, hogy õk tudtak tisztán gondolkodni.

Késõbb Fanni küldött nekem egy bulizós szelfit mire én is csináltam egy csoportképet és elküldtem neki. Kérdeztem tõle át akar-e jönni de azt mondta már csak aludni szeretne. Valami discóba voltak a barátnõivel.

Az este mi tovább iszogattunk majd olyan négy óra fele átmentünk Alexel az én lakásomba aludni. Gondoltuk ott hagyjuk Petit és Vikit kicsit kettesben.

- Szerinted lesz köztük valami?-kérdezte Alex.

- Hát szerintem nem, bár Viki lehet örülne neki. De max egy esti program.-vontam meg a vállam.

Levettem a cipõt mikor a lakásba értünk, Õ pedig csak bámult. - Most mi az? Nem értem miért nézel így. -mondtam neki.

- Olyan gyönyörû vagy.-mosolygott rám.

Imádoooooom!!!!!!

- Hú de be vagy rúgva baszki. - néztem rá nevetve és megsimogattam.- Vedd le a cipõd meg a kabátod én pedig bent várlak.- kacsintottam rá és elindultam a hálószoba felé.

Beérve, felkapcsoltam az ágy melletti kislámpámat és elkezdtem átöltözni. Direkt hagytam az ágyamon egy pizsamát, ha itthon alszok is legyen.

Felkaptam a rövid nadrágomat. Melegítõ nadrág jellegû, elég aprócska piros nadrág.

A fekete melltartóm volt rajtam, és épp akartam lecserélni a fekete spagettipántos trikómra.

Igen, lehet tél vagy nyár, én mindig ilyenekben alszok.

Már a kezembe volt a tirkóm mikor Alex benyitott a szobába.

- Hmm, Babáám!- szólalt meg egybõl.

- Na, mégis mi az?-kérdeztem kacéran és elindultam felé.

Alexnek ez láthatóan tetszett, csípõmnél fogva ,finoman magához rántott és megcsókolt.

Minden pillanatot élvezek ha vele vagyok. Remélem mindig itt lesz nekem.