Rózsák

Tizenharmadik rész.

Le zajlott az elköszönés Tomitól és már mindenki a szobájában volt. Mi négyen voltunk, Viki, Fanni, Alex és én. A lányok tényleg jól kijöttek aminek nagyon örültem hiszen mind a kettõjük nagyon jó barátnõm.

- Biztos nem gáz, hogy én is megyek? Hiszen semmi közöm a versenyhez.-kérdezte meg Viki, már vagy tizedjére.

- Dehogy baj. Fejezd be a hülyeséged.-mondta neki nevetve Alex.

- Jól van na.-forgatta meg a szemét. - Iza valami baj van?

- Ah. Nem dehogy. -néztem rá kis mosollyal.

Én a konyhapultot támasztottam Alex pedig oda lépett elém. - Manó, nem muszáj menni. Nem fogom rád erõltetni. Ha szeretnéd megyünk ha nem akkor nem.-mondta és finoman megsimogatta az arcom.

- Mekkora mázlista a csaj, nem?-suttogta oda Viki, Fanninak.

- Totál. -válaszolta halkan Fanni.

- Menjünk, nem akarom, hogy az legyen, hogy csak mi hagytuk ki. De ha baj lesz -Alex nem engedte, hogy befejezzem.

- Nem lesz semmi baj, ott leszek melletted végig és nem hagyom, hogy bármit csináljon ez a nõ. Ígérem.

- És, mennyire lesztek kint amúgy nyíltak?-érdeklõdött Viki.

- Hát, ez nem rajtam múlik.-vontam meg a vállam.

- Ameddig kibírom, hogy nem csókoljalak meg addig tartom magam. De másból nem engedek.-jelentette ki Alex.

Erre én megcsókoltam. - Annyira szeretlek!-mondtam nagy vigyorral.

- Én is szeretlek Kicsim! Így jöttök amúgy csajok?

- Nem én átöltözök. És megyek is, addig boldogítsd a lányokat.-mondtam nevetve és már be is mentem a szobába.

Bent egy szûk, fekete bõrhatású nadrágot vettem fel hozzá pedig egy fekete hasvillantós topot. Alex éppen jött be mikor még a ruháim pakolgattam.

- Na ne már!-mondta mikor rám nézett.

- Most meg mi az?-kérdeztem.

- Azt hiszed csak te lehetsz féltékeny? Ez a Zsolti gyerek úgy rád van szállva mint a fene, és szerinted így sokáig bírnám, hogy ne kapjalak fel és vigyelek be a szobába?-kérdezte kiakadva.

Erre csak nevettem. - Szóval úgy gondolod ez dögös?-kérdeztem és oda léptem hozzá.

- Igen, úgy gondolom. Szóval ez így nem lesz jó mert nem bírok majd magammal.-mondta és a szájába harapott.

- Majd, vagy már most sem?

Erre felkapott a falhoz nyomott és elkezdtünk csókolózni.

Telefoncsörgés törte meg a pillanatot. Az enyém csörgött.

- Ah, francab.-mondta Alex a szemét forgatva és lerakott.

Ránéztem a telefonomra. -Peti az. Figyelj, felveszek mást, de max a te pulcsidat. Beszélek Petivel, ha tetszik az ajánlatom akkor válassz nekem egyet.-kacsintottam rá.

- Szia!-köszöntem neki

- Szia, mizujs mikor hol tali?- kérdezte,

- Feljöttök a szobánkhoz? Itt vagyunk mind a négyen.

Petiék itt voltak már a ház elõtt szóval elindultak a szobánk felé.

- Ezt választom neked.-mondta Alex és felém nyújtott egy fekete helles pulcsit, amin hátul az õ neve díszelgett. Elég ikonikus, hiszen sokszor látni rajta. Aki kicsit is követi õt a közösségi oldalakon felismerheti.