❧ felkavarva ❧ J i k o o k

5

Kifejezetten élveztem a vacsorát a szüleim társaságában. Egyszerű estnek indult azonban kissé elnosztalgiáztuk, néhol Kook is belekeveredett a témába, s ott mind megálltunk az addigi szakadatlan eszmecserénkben, mi több egyre jobban elhalkultunk. Természetesen anya próbált feldobni valami újabb témát, esetleg apa a változó időjárást hozta fel terelőként, mik melegséggel töltötték el szívemet, miként együtt éreztek velem és elfogadták, hogy nekem ez most nehéz illetve nehezen is beszélnék róla. Egy valamiben kétségtelen voltam, akkor semmi esetre sem akartam rá gondolni.

Mindemellett sokat nevettünk, felelevenítettük a rég múltban történt együtt töltött vakációkat, élményeket amik valóban régen íródtak hozzá életünk könyvéhez, mégis jó újra átélni őket gondolatban ilyen alkalmakkor. Ez az est épp elég volt ahhoz, hogy megbocsájtsak nekik és fogjuk rá, hogy elfelejtettem az utóbbi kiugróan hideg időszakot közöttünk. Sikerült kiengesztelniük mindössze ennyivel, ezenkívül lefárasztaniuk a számukra vicces poénjaikkal, nekem viszont viccek vagy rossz humorú embereknek kitalált, eröltetett tréfák voltak.

Elmesélték hogyan ismerték meg egymást mire a legtöbb utód grimaszokat vágva és fülcimpát mielőbb eldugaszolva a legközelebb eső tárgyal ami csak kéznél van, nehogy végig kelljen hallgatnia a nyálas történetet, ellenben én könnyes szemmel hallgattam eme gyönyörű, egyben álombéli történetet, miről lefogadom legbelül minden lány álmodik, hogy egyszer vele is egy hasonlóan szép áldás történjen. Századjára hallva is emlékezetesnek tartom ahogyan velük történt még akkoriban és én se kívánnék ennél többet, mindössze ennyit. Nem kell az a mézes-mázas szerenád, avagy luxus kellékek, hogy valaki levegyen engem a lábamról. Mondjuk ez eddig is megmutatkozott mivel halálosan szerelmes vagyok abba a személybe aki nem a legromantikusabb és legérzékenyebb lélek akivel eddigi életem során találkoztam, számomra még is ő az igazi, úgy érzem. Mégha nem is érdemel meg engem avagy én őt, nem számít. A célt teljesítí, a sötét űrt pedig kitölti a szívemben akár egy messziről pillantott mosolyával, továbbá szemünk találkozásával egyenesen a mennyben érzem magamat elveszni.

Ezek számomra nem nyálasak, biztos van rosszabb is. Mindenesetre nyugtattam ezzel magamat, habár hogy a fenébe ne kívánnám, s ábrándoznék utána, hisz annyi év alatt ezekre mégcsak szabadni se szabadott gondolnom, nehogy elkapjon a hév és olyat kövessek el aminek hosszútávú következményei is lehetnek, csakmint a barátságunk megszakadása. Ez az amit nem akartam, szenvedtem inkább kismilliószor minthogy egyszer elrontsam azt ami akár örökké tarthatna.

Bújtam ágyikómba ezekkel a gondolatokkal miután megköszöntem szüleimnek a mai estét, majd a fürdőbe véve az irányt megtisztálkodtam és elvégeztem a szokásos esti teendőket, picit még tanultam is mert az nem maradhat ki, hallgattam egy kis nyugtató, feltöltő zenét mire kicsit kikapcsolódtam, közben rendet raktam a már hetek óta kupis szobámban. Néhány résznél táncra is perdültem és mozgattam meg testrészeimet a zene ritmusával eggyéválva. Nem is értem miért nem járok én táncra, hisz olyan koreokat raktam össze, hogy azt sok képzett főtáncos megirigyelhetné tőlem. Gondoltam magamban mi kuncogásra késztett, s a fejemet egyenesen a párnába fúrtam hülye gondolatom folytán s úgy hesegettem el.

Miért gondolok ilyenekre hajnalok-hajnalán?

Talán ilyen érzés az amikor nem töprenged át az éjszakát megoldás gyanánt avagy vörösre zokogod elcsüggedt szempárodat amíg álomba nem sírod magadat végleg kibukva, sajgó fejfájással és szintén azzal is ébredve, no meg felpuffadt arccal, dülledt szemekkel, s borzalmas közérzettel, ráadásul pocsék kinézettel? Mindezekmellett jobban kikészülve mint előző éjjel ugyanis a tudat, hogy az embernek ezek ellenére is vissza kell térnie abba a közegbe ahol minden kezdődött, nem túl bíztató. Nem tud elbújni, nem tud örökké menekülni mert szembe kell néznie velük és legyőzni azt a félelmet, annak lehetőségét, hogy mi van ha ez csak egy félreértés avagy nem is olyan megoldhatatlan mint amilyennek csak elsőre tűnik.