Emlékezz kérlek

Az éjjszaka titkai

- Gyertek már! Mindjárt nyílnak a holdszálló kapui. - Léptem be hozzájuk, miközben Yuki épp kiosztotta Zerot. Muszály ennnek a csajnak folyamatosan rinyálni?
- Jó jó tudom.
- Ch. Persze. Te mit nem tudsz? - Kérdeztem csak így magamtól és siettem a tetőre megfigyelni az éjjeliseket. Kaname éppen azzal az idióta Aidoval beszélgetett. Most komolyan, mi olyan nagy szám abban a pipergőc Kanaméban?
- Mi az neked is bejön Kuran úrfi? - Forgatta meg a szemét Zero.
- Még csak az kéne. Kinek jönne be egy ilyen nagyképű vámpírfajzat? Persze a mi kis Yukinkon kívül.
- Végre valaki észrevette. És te Yuki eleget bámultad már Kanamét? - Fordult Yukihoz, aki egy picit elvörösödött.
- Jellemző. - Jegyeztem meg csak úgy mellékesen.
- Micsoda? Dehát én nem is.., csak Kaname úrfit néztem. - Vakarta meg a tarkóját.
- Te is tudod nem? - Fordult el tőle Zero.
- Persze, hogy tudom. - Szinte kikérte magának.
- Ezek ember bőrbe bújt szörnyetegek. - Tiszta gyűlöletet tükrözött a szeme.
- Mindd pokolfajzat, egyiküket sem erdekli más magukon kívül. - Közben megpillantottam két bámészkodó lányt.
- Na de Shansa...- Nem bírta végig mondani Yuki, mert leugrottam egyenesen a két nappalis lányhoz.
- Ti meg mit kerestek itt?
- Mi csak képet akartunk készíteni az éjjeli tagozatosokról. - Magyarázkodott az egyik.
- Jó igazából nem is érdekell menjetek a szállótokra. - Parancsoltam rájuk, közben megérkezett Yuki utána meg két éjjelis, Aido és Kain - Na szuper. Úgy érzem ez is mozgalmas éjjszaka lesz.
- Elhagytatok valamit fiúk? - Felejéjük tartottam a kezem jelzés képp.
- Micsoda tiszteletlen kislány. Tudjuk ám ki vagy Shansa kisasszony. - Fogta csevegőre Aido.
- Igazán? Akkor azt is tudjátok, hogy ha még egy lépést tesztek nagyon megbánjátok. - A lehető legfenyegetőbben néztem rájuk.
- Hm micsoda illatot érzek. - Most Yukira nézett. Az az ostoba biztosan megkarcolta magát. A szerencsétlen szónál képes illusztráció van róla a szótárban.
- Figyelmeztetem Aido úrfi. - Ez a csaj komolyan nem komplett. Azt hiszi ennyivel vissza lehet tartani egy vérszomlyas vámpírt?
- Meg akarlak ízlelni. - Megharapta a tenyerét. Mi lenne ha nem védeném meg? Aido helyettem elvégezné a piszkos munkát, de úgyis engem vennének elő miatta.
- Te aztán bátor vagy Aido Hanabusa. - Léptem elé, közben pedig Zero is befutott és a fejéhez tartotta a Bloody Rose- át. Aztán pedig föléjük lőtt figyelmeztetés képp.
- Azt a rohadt.- Látszott rajtuk, hogy rendesen megijedtek.
- Bolond nehogy lelődd. - Bevédte Yuki azt a förtelmes szörnyet.
- Kérlek leeresztenéd azt a Bloody Rose- t? Attól tartok komoly fenyegetést jelent számunkra. - szólalt meg kimért hangján az épp megérkező Kuran Kaname. Micsoda ficsur.
- Kaname úrfi. - Majd elolvadt Yuki mikor meglátta. Ez már beteges, de tényleg
- Majd én kezelésbe veszem ezt a szerencsétlent, az igazgató ítélete szerint. - Megragadta Hanabusa gallérját.
- K-K- Kuran mester. - Aido szeme mostmár megbánástól csillogott. Fél tőle.
- Jó lesz így Kiryu? - Úgy kérdezte, mint ha érdekelné a válasz, pedig mindd tudjuk, hogy magasról tesz rá.
- Vidd őket a szemem elől Kuran úrfi. - Szinte köpte a szavakat.
- Kain nem állítottad meg Aidot te is bűnös vagy. - Fordította a fejét a másikhoz Kaname.
- Bocsáss meg, hogy mindd ennek kitettelek Yuki. - Persze már megint az a fruska. Én megint csak a második vagyok. Amúgy is egy karcolás van a kezén, mi baja lehetne.
- Ugyan már ez csak egy aprócska karcolás.
- Ó és Shansa. Tőled is elnézést kérek.
- Felőlem. Nem igazán érdekell. - Éppen le akartam lécelni ebből a cinkes helyzetből, mikor újra megszólított.
- El tudnál jönni kérlek a szállónkba velem? - Nyújtotta a kezét, de nem fogadtam el inkább mögöttük mentem. Mikor beléptünk Kaname jól kioktatta Aidot, megpofozta egy hét megvonást kapott, majd újra hozzám fordult.
- Négy szem közt szeretnék veled beszélni Shansa. - Felvezetett a szobájába, majd hellyel kínált. Inkább nem ültem le. Ki tudja mikor kell felhúznom a nyúlcipőt?
- Miért vagy velem ilyen ellenszemves? - Szinte éreztem, hogy ilyesmiről akar velem beszélni.
- Kettőt találhatsz. Otthagytál engem, míg Yukit meg magaddal vitted egy igazi szívtelen dög vagy Kuran Kaname. - Vágtam a fejéhez ingerülten. Nem kellett volna, a nyakamnál fogva a falhoz tolt.
- Egyedül azért viselem el, hogy sokszor tiszteletlen vagy velem, mert a húgom vagy Kuran Shansa, de ha még egyszer ilyet mersz mondani nagyon megbánod.
- Nem félek tőled bátyám. Tudod, hogy erősebb vagyok nálad, mégis te lettél az örökös. Mindíg minden csak rólad, meg Yukiról szólt. Én sosem számítottam senkinek. Hát most visszakapjátok. Hagyj békén egy életre engem Kaname. - Kiszabadultam a szorításából és farkasszemet néztem vele. Szinte Izzott a levegő a feszültségtől.
- Miért teszed ezt velem? Nekem fontos vagy te őrült. - Megölelt. Most komolyan azt hiszi ennyivel el van intézve?
- Ne hangoztasd mások előtt, hogy a húgod vagyok senki nem tudhatja az éjjeliseken kívül. - Kiszabadultam az öleléséből és meg sem álltam a nappalisok szállójáig.

____________________________________

Sziasztok! Tudom nagyon, nagyon, nagyon sok kihagyás volt mostanában, de visszatértem tele ötlettel, úgyhogy fogadjátok ezt a részt szeretettel, amolyan visszatérésem alkalmából írt meglepi. Ezermillió puszika nektek.❤❤❤