Byakugou Ohimesama

10. fejezet (+18)

Miközben Sakura és Sasuke megkezdték az útjukat, Hiroshi megérkezett a búvóhelyre, ami egy sziklásabb területen volt a föld alatt.
-Hiroshi san megjött végre? -szólt Daichi.
-Daichi, hol van Akiko és Kasuhiko?
-Uram mi a baj? Miért ilyen ideges?
-Daichi, kérlek hívd ide őket! -szólt mérgesen Hiroshi.
-Igen, máris. -lepődött meg Daichi, még soha sem látta ilyenek urát.
-Uram itt vagyunk. -szólt Akiko.
Hiroshi feléjük fordult.
-Dalichi, Akiko és Kasuhiko Jigen sama, azt kérte tőlem, hogy öljelek meg titeket.
A három ember nem szólt egy szót sem, csak figyelték urukat.
-Tudnotok kell, hogy fontosak vagytok nekem, de meg kell tennem vagy különben Jigen sama maga jön el és könyörtelen lesz. -hunyta le a szemét Hiroshi.
-Ne aggódjon uram mi erre már rég felkészültünk, azt hittük, hogy már Ohimesama megtalálasakor megfogja tenni. -szólt Daichi, Akiko és Kasuhiko is bólintott, szemükben a félelemnek egy csepp szikrája sem volt.
-Köszönök mindent nektek. -hajolt meg Hiroshi.
-Uram! -meghajoltak mind a hárman, majd hátat fordítottak Hiroshi-nak és letérdepeltek.
Hiroshi közelebb lépett hozzájuk, karját kinyújtotta tenyere a fejük fölött volt és a lelkük elhagyta a testüket, valamiféle lélek kitépő technikát alkalmazva.
-Lelküket bekebelezve emlékük örökre megmarad. -gondolta magában Hirosh és magába szívta a lelkeket.
Nem éreztek fájdalmat, testük a földre hullott és úgy néztek ki, mintha aludtak volna.
Hiroshi egy tekercset hagyott hátra Sakurának és Sasukénak, próbálta elrejteni, hogy ne legyen szembetűnő a csapda, majd a helyet kissé tönkretéve beomlasztotta a plafont, ìgy a törmelék a holttestekre hullott. Hiroshi chakráját elrejtve a környéken maradt, hisz nem akart sokkal több nappal előrébb lenne Sakuráéktól, mert nekik belefog telni néhány napba mire ideérnek.

Sakura és Sasuke gyorsan haladtak, mert az esküvő miatt ìgy is több napot vesztegettek el, mint amennyit kellett volna. Volt egy olyan érzésük, hogy semmi használhatót nem találnak majd. Nem sokat pihentek Sasuke gyors iramot diktált, de esténként mindig megpihentek és átkarolva, összebújva hunyják álomra szemüket.
A búvóhelyhez érve megálltak és próbáltak idegen chakra után kutatni, de nem éreztek semmi különöset, ìgy közelebb mentek. Látták, hogy valaki tönkre tette a helyet, de találtak egy lyukat amin éppen letudtak ereszkedni az alsóbb szintre.
A föld alatt mindenhol törmelék és holttestre utaló szag terjengett a levegőben. Eltakarva orrukat egyre mélyebbre hatoltak, a helyen semmi használható nem volt, de az egyik kő darab alatt egy lábat pillantott meg Sakura.
-Sasuke-kun segíts! -szólt Sakura.
Sasuke oda sietett és együtt mozdìtották el a követ. Három holttestet találtak, koponyájuk összetört, arcuk felismerhetetlen, de Sakurának ismerős volt ruházatuk.
-Mi a baj? Ismered őket? -kérdezte Sasuke.
-Igen. -bólintott Sakura.
-Ők voltak akik segédkeztek Hiroshi-nak.
-Mi Naruto-val nem látunk másokat. -jelenti ki Sasuke.
-Értem, ők körülbelül 3-4 napja halottak, talán az végezhetett velük aki felbérelte Hiroshi-t. -jelentette ki Sakura.
-Talán, de akkor Hiroshi-nak köze volt a Zetsuk-hoz. -szólt Sasuke.
Sakura egy imát mondott a három ember lelkéért, majd Sasuké-val megegyeztek, hogy elmennek. A kijárat felé Sakurának rossz érzése támadt mintha ott maradt volna valami, ìgy visszafordult az egyik kisebb mellékhelyiségben tekercsek voltak Sakura a legtöbbet megnézte, de üresek voltak. Közben Sasuke észrevette, hogy Sakura nem követi, ìgy vissza ment.
-Sakura... Sakura! -szólítgatta szerelmét.
-Nyugi itt vagyok. Találtam valamit... Azt hiszem. -intett Sakura.
Sasuke bement mindenféle tekercsek voltak lent a földön.
-Mi az? Van bennük valami használható? -kérdezte Sasuke.
-Nincs, vagyis ezekben nincs. -mutat a földre Sakura.
-De ebben van valami és ez fura.
-Csapda. -szólt Sasuke.
-Én is erre gondoltam, de talán... -nézett fel Sakura Sasukéra.
-Mutasd, hagy nézem meg. -vette ki Sasuke a tekercset a lány kezéből.
Sasuke nagyon belemerül a tekercsbe, majd megszólal.
-Ez egy Fagy országban lévő búvóhelyről
szól, ahol Zetsukkal kísérletezett Madara.
-Madara? -kérdezte Sakura.
-Igen. -bólintott Sasuke.
-Mi legyen Sasuke-kun?
Sasuke vett egy nagy levegőt.
-Megnézzük, még ha csapda is, más nyomunk úgy sincs.
-Rendben. -egyezett bele Sakura és elhagyták a helyet.
Amikor megérkezett Sakura és Sasuke, akkor Hiroshi elindult a Fagy országa felé, a hely szomszédos volt a Gőz országával és Villám országgal, ezért havas és hegyes területek jellemezték. Nehéz terep és hosszú út volt, ìgy Hiroshi biztos volt benne, hogy majd megállnak Sakuráék egy városban élelemért, ezért csak annyira haladt előrébb, hogy ne érjék be őt.
A szerelmes pár már két hete úton volt, kezdtek az ételből kifogyni és friss házasok révén szerettek volna együtt lenni, de Sakura nem akarta a szabad ég alatt, ìgy kerestek egy kisebb fogadót, ahol megtudtak szállni.
Megérkezve Sakura a fürdő helyiség felé vette az irányt épp hogy csak letette a cuccát. Sasuke körbe nézett a szobában a bejárati ajtóval szemben volt egy két szárnyas ablak, eléggé nagy volt a szobához képest. Nem volt túl sok bútor benne egy kotacu, alacsony fából készült asztal és körülötte üllőpárnák. A futonágy az ablakkal szemben helyezkedett el és néhány dísznövény a sarkokban.
Sasuke az ágy mellé ült várta Sakurát aki kis idő után bellibbent az ajtón egy fehér lábszár középig érő fürdőköntös be, amit gondosan megkötött derekán.
-Sasuke-kun, menny frissìtsd fel magad, addig én szerzek valami ételt. -mosolygott Sakura a férjére.
Sasuke nem értette, miért ilyen távolság tartó szerelme.
-Készülsz valamire Sakura? -kérdezte Sasuke mosollyal az arcán.
Sakurán enyhe pìr jelent meg, de nem fordult Sasuke felé.
-Ugyan Sasuke-kun, még is mire... -kezdet bele Sakura, de kedvese a háta mögé lépett és megcsókolta a nyakát.
-Sietek. -jelentette ki Sasuke és kiment a szobából.
Sakura mosolygott, hisz tudta, hogy mire gondolt Sasuke, majd az ablakhoz sétált és kinyitotta azt, fényt és friss levegőt engedett be.
A Hold gyönyörű volt, fénye bejárta az egész szobát. Sakura lehunyta a szemét és egyhelyben állt, az elmúlt pár hónapra gondol, hogy mennyi minden történt és hogy ő Uchiha Sasuke felesége, kezére nézett és megpillantotta azt a picike kis fénylő tárgyat amit szerelmétől kapott, szíve hevesen dobogott és melege lett. Az ajtó nyitódott és Sasuke belépett. A Hold fénye megvilágított a lányt, Sasukét elbűvölte a látvány. Sasuke az ágyra ült és onnan nézte tovább. Sakura a fiúra pillantott akin a szürke köntös épp hogy csak meg volt kötve. A lány nagyot sóhajtott és köntösét lassan levette magáról. Sasuke nagy levegőt vett, szája tátva maradt, pupillái kitagultak, a Hold sugarai simogatták a lány testét. Sakura lassan megfordult és közelített szerelme felé, majd elé térdelt és apró csókokkal halmozta a fiú nyakát, mellkasát és haladt egyre lejjebb, a köntös már semmit nem takart. Sasuke megállította a lányt, állánál fogva felemelte a fejét és csókot kért tőle. Ajkaik összeértek és Sakura megszabadìtotta a fiút a köntöstől, folyamatosan simogatták egymást és Sakura a fiú ölébe ült. Sasuke érezte szerelme vágyát, egyre nedvesebb volt odalent, de ő sem bírt már többet várni, megemelte a lány fenekét és magafelé húzta, Sakura nagyot sóhajtott és Sasuke behatolt. Nem olyan volt mint az első alkalom most Sakura irányított, lassan mozgott fel-le , ajkaik nem váltak el egymástól. Sasuke többet akart látni, ìgy hátradölt és lefeküdt, Sakura kihúzta magát, haját baloldalra simìtotta, fenekét lefeszìtette és csìpőjét körbe-körbe mozgatta, kezei a fiú mellkasát simogatta. Sasuke folyamatosan a lány testét nézte, kapaszkodott a fenekébe, majd gyorsítani akart a tempón ezért átkarolta és a lány hátára fordultak.
Sasuke teljes testsúllyal ráfeküdt a lányra és ajkát visszakérte. Sakura lábait feljebb húzta a térde Sasuke vállával volt egy vonalban, ìgy még mélyebbre tudott hatolni. Sakura egyre hangosabb volt, bár próbálta visszatartani kisebb-nagyobb sikerrel.
Sasuke nem akarta, hogy vége legyen ìgy felegyenesedet Sakura csípőjét kicsit megemelte, de ez csak olaj volt a tűzre, még mélyebbre hatolt és még látott mindent is. Sasuke nem bírta tovább a lány fenekébe kapaszkodva, ajkait összeszorìtva, pupillái kitagultak, mint a macskának. Sakura a vágytól a lepedőbe kapaszkodik már nem fogja vissza magát egy utolsó szórìtás és Sasuke elment amit Sakura követett. A fiú szerelme karjaiba omlott érezte, hogy a lány remeg és minden egyes mozdulattól a teste szinte hullámzik alatta.
-Sasuke-kun. -ölelte át szerelmét Sakura.
Még egy utolsó csókot adtak egymásnak és Sasuke álomba simogatta a lányt, majd óvatosan mellé feküdt és átkarolta és elaludt.

Ezt a fejezetet nem itt akartam befejezni, de ha nem hagyom itt abba, akkor túl hosszú lesz. De azért remélem tetszett.☺️