A nem várt szerelem..

Mult/2

Gyorsan el kaptam, de éppen hogy el kaptam már el is ájult. Le fektettem a fű be és meg néztem mi is történt.
A kezéről le töröltem a vért, és be kötöttem a sebeket/ kezét.
Nagy nehezen de meg itattam, és egy kb. fél óra múlva fel is kelt.
Segítettem fel ülni neki, és egyből egy kis kaját nyomtam a kezébe hogy egyen.
Amint meg ette, meg szóltam.
-Mi törten kis lány?
-Ne hívjon már így sensei😩
-Akkor is mi történt Mira?
-SEMMI.!
-Akkor a családod nem keresett volna már mindenhol és nem aggódnánk érted.!
Mond el szépen mi is történt és mért csináltad ezt a kezeddel?!..
-Mondtam már hogy semmi sem történt, minden családban van veszekedés!
-Ez igaz viszont, akkor mert vagdosod magad?
-Nem mindegy a sensei-nek?
-Nem mert fontos vagy nekem Mira.
-T-tényleg?
-Igen.😌 Akkor mi is történt?
-Haaaaj.. Meg kaptam azt hogy mért nem vagyok otthon, mért járok el annyit és ilyenek és ez már párszor meg kaptam, és most lett elegem ebből az egészből.
A vagdosásosom az meg hogy mindenki ki közösítettek kicsiként és hogy bántottak meg hogy én fura vagyok és hát igen...😅😔
-Nem fura vagy csak különleges vagy Mira. Ezért nem éri meg ezt csinálni. Ne foglakoz velük. És nem jó ha az ellenség látja rajtad hogy sebezhető vagy ilyenek el például.
-De sensei én még azt sem érdemlem meg hogy a világra jöttem.
-Ilyet ne mondj Mira!
-Ez az igazság.!
-Nem, nem ez az mert akkor Shikamaru sem kérdezt volna rád, sem a szüleid. És láttam rajtuk hogy aggódnak érted Mira. Ahogy én is mert nem jöttél a meg beszélt helyre amikor vissza értem a küldetésről, és ha nem megyek el hozzátok akkor most nem lennék itt, és már alig élnél is lehet..
-...
-Ne csináld mert tényleg nem éri meg. Legalább az én és a családod kedvért ne csináld kis lány.!😩
-Kérem ne mondja el a családomnak.😭
*Kezedet el sírni és ezúttal borult bele a karjaimba is.*
-Nem fogom, ígérem kis lány csak akkor hagyd abba.
-Rendben van sensei.
-És mióta csinálod?
-Hát olyan már 1 éve de lassan 2 éve mert ügye lassan 16 vagyok.
-Értem.

Amint vissza terem a kis nosztalgiázásból, karomat néztem. Megint olyan mint régen...
Le mostam a vért a tónál a kezemröl es be kötöttem ha már a családom eddig nem tudta akkor most sem fogja meg tudni..