A nem várt szerelem..

Valaminek a kezdete?..

Vissza tértem! Remelem tetszeni fognak a részek.

Erre már nem válaszolt csak közelebb húzott a derekamnál magához. És majd egyre közelebb jött, addig amíg már csak pár centi volt köztünk.
Nem értem.. mit szeretne a Kakashi sensei tőlem?
-Kakashi sensei, mit..
Nem tudtam be fejezni mert meg szüntette köztünk a távolságot. Nem viszonoztam, és nem is tartott sokáig. Amint el toltam magamtól.
-Kakashi sensei, miért?
-Sajnálom Mira. Nem tudok magammal bírni, mert amint meg látlak közzel akarok lenni hozzád.

Nem tudtam mit mondani erre már. Inkább el mentem és el indultam haza.

1 hét eltelt már azóta hogy úgy ott hagytam a senseit.
Azóta nem is mentem szinte sehova. Inkább itthon maradtam és segítettem anyának. Meg néha el mentem sétálni. De azt is vagy nagyon korán vagy nagyon későn.
Anya mondta hogy menyek már el vele boltba. Így hát el mentem vele. Már haza fele tartottunk amikor össze futottunk Narutoékkal.

Mondta anya hogy nyugodtan maradjak és érezem jól magamat. Végül maradtam és szerintem el voltunk 1 órát is. Ezek után már csak mentem haza.

2 nap múlva:
Ma sem volt sok dolgom így arra gondoltam hogy ki megyek egy kicsit edzeni. Sokáig el voltam de persze ebedre haza mentem. Délután meg az öcsémmel sakkozóztam. Bár nem vagyok benne annyira jó mint ő meg apa.
Másnap megint ki mentem edzeni csak most jött shikamaru is.
És mit ne mondjak elég szépen hald. És egyre erősebb ő is. Ezután már nem nagyon volt semmi. Nagyjából 3 napig megint alig mozdultam ki a házból.

De úgy voltam vele hogy el megyek egy kicsit sétálni, le mentem a folyóhoz is.
Ott úgy is rég voltam már. Egy kicsit le is ültem hogy kicsit gyönyörködni a tájban. Szeretek kint lenni a természetben.
Annyira el gondolkodtam hogy észre se vettem Kakashi sensei le ült mellem.
-Szép ebben az idők szakban ez a táj.
-I-igen.
-Meg hivatlak egy rámenre? Persze ha nincs jobb dolgod..
-Nincs...
-Akkor gyere mennyünk is szerintem. Meg beszélni is szeretnek veled.
Ez egy kicsit hirtelen jött. De kiváncsi vagyok mit szeretne nekem mondani.

Viszonylag hamar oda is értünk. Be ültünk egy üres boxba és meg is rendeltünk a leveseket.
-És mit szeretne mondani nekem sensei? A múltkori alkalomról lenne szó?
Mondott semmit sem. Kezdetem magam egy kicsit rosszul erezni ebben a csendben.
Közben meg is hoztak a ételeket. Amit persze meg is köszöntünk.
-Igen arról szeretnék beszélni veled.
-É-értem.
-Először is sajnálom hogy csak úgy meg tettem. De nem bírtam már magammal. És nem tagadom hogy el kezdtem valamit érezni irántad.
-De én nem tudom mit érzek. Nekem ez az egész tejesen új és nem tudom mit kenne tennem.
-Ha azt módod most hogy hagylak békén és is próbálkozzak akkor rendben van azt is el fogadom.

Erre mar végképp nem tudtam mit mondani neki. Ez már kezd egy kicsit sok lenni nekem.
-Nem tudom mi legyen.. Azt meg végképp nem tudom hogy én mit érzéke ön iránt.
-Akkor próbáljuk meg! Ha azt mondod hogy nem akkor rendben van. Egy esélyt még ér.

Mivan?? Most csak rosszul hallottam vagy tényleg azt mondta hogy próbáljuk meg ezt az egészet. El ment az esze?!

-És hogyan gondolta ezt sensei?
-Nyugodtan tegezhetsz. Meg ma este hagyd nyitva az ablakokat és meg tudod.
Ezzel fel állt az asztaltól és az asztalra rákot le annyi pénzt hogy az enyémet is alja és már itt sincs.
Mit csináljak most? Azt sem tudom hogy képes vagyok e egy kapcsolatra..