A talalkozás

48 1 0
                                    

Nataniel:
A mai napom is úgy kezdődik, mint a többi. Felkelek, átöltözök, fogatmosok, megreggelizek és már indulok is a tőlem nem olyan messze lévő iskolába. Egy 20 perc alatt meg is érkeztem.

A nap fele már eltelt nem történt semmi különös. A következő óránk az osztályfőnökkel lesz. Az óra negyede se ment le mikor kopogtak az ajtón. Egy harmadéves fiú lépett be rajta.

Tanár:
Hanuel?? Nézett kíváncsian a fiúra
Semmi különös válaszolta semlegesen

Nataniel:
Majd...megindult felém és elkezdett kirángatni az ajtón. Nem értettem hogy mi történik és meg sem próbalkoztam ellen állni amúgy sem hiszem hogy sikerült volna.

Mostmár elengednél ez fájt mondtam neki elhaló hangon.

Han:
Most mit vagy úgy oda?? He??
Alig értem hozzád...

Natan: Miért kellett kirángatnod?? Így sem bír senki abban az osztályban. Most majd magyarázkodhatok is mondta idegesen.

Han:
Mert szerinted én jó kedvemből csináltam? Az igazgató kérte hogy vigyelek fel. Elhiheted hogy nekem se volt kedvem egy rinyagép után mászkálni.

Natan:
Jó akkor mehetsz odatalálok egyedül is. Mondta flegmán majd a fiúnak hátatfordítva elment.

A nap további része nyugisan telt nem történt semmi érdekes. Már csak én voltam egyedül a teremben amikor valaki becsúsztatott egy levelet az ajtó alatt.

,, 5 perc múlva legyél a suli mögött szépség,,

Kicsit megilyedtem, összeszedve minden bátorságomat elindúltam...

Őrülten szerelmes Donde viven las historias. Descúbrelo ahora