Őrülten szerelmes

Megmentőm

Mikor oda értem a papíron leírt helyre 3 fiú jött velem szembe. Brandon volt az és a két talpnyalója. Sosem bírtak engem de mivel a suliból el ment az a fiú akit eddig bántottak most úgy tűnik engem szúrtak ki a következől áldozatnak.

Brandon:
Szia szépfiú mondta nyálasan egy kis undorral az arcán. Mostantól te leszel az én új szex rabszolgám.

Natan:
Na erre a kijelentésére kicsit se számítottam. Megréműltem és szerintem ez látszott is rajtam majd el kezdtem hátrálni de neki ütköztem a falnak. Innen már nincs menekvés...

Brandon:
Csak nem menekülni készültél? Ki mondta hogy ellenszegülhetsz nekem? Mondta erélyesen.

Majd a kezét a nyakamhoz szorította és két helyen is erősen megszívta a nyakam mire egy fájdalmasat nyögtem. Ennek biztos hogy nyoma marad...

Brandon:
Amiért menekülni próbáltál most megbüntetlek.

A két csicskája megfogott és behúzott egyet. Mire feleszméltem volna már a gyomromat fogva estem a földre. Oda is kaptam vagy négy ütést. Majd a földön kezdett rugdosni ahol csak ért. A hátamat, lábaimat kezemet, gerincemet.
A fájdalomtól könnyek szöktek a szemembe és csak annyit tudtam kinyögni, hogy ,,kérlek ne,,

Brandon:
Most legalább megtanúltad a leckét te kúrva. Ne merj mégegyszer ellenkezni. És ha elmondod bárkinek is ájulásig foglak kínozni. Mondta majd hátat fordítva elment otthagyva ezzel engem.

Próbáltam megmozdúlni de egyszerűen nem ment. Iszonyatosan fájt mindenem és levegőt is alig kaptam. A szüleimet ebben az esetben nem tudom hívni mert egy éve halottak.

Han:
Nataniel?? Nézet rá mint aki valami világontúlit lát.
Jézusom veled meg mi történt mondta rémülten.

Natan: Annyira megörültem mikor idejött még az sem tudott érdekelni hogy ma mennyire megalázott az osztályomban.
,, s-segíts,, mondtam neki elhaló hangon

Majd képszakadás mert elájultam a rengeteg hírtelen ért fájdalom miatt.

Egy sötét szobában ébredtem fel de ez nem az én szobám volt és nem is egy kórházi ágy. Hirtelen felűltem mire minden porcikám sajogni kezdett. Majd az ajtó nyitódására lettem figyelmes.

Han: Csak hogy felkeltél hófehérke mondta gúnyos hangon. Majd letett a polcra egy kis palacsintát. Igazán megtanúlhatnád magad megvédeni mondta.

A megmentőm kiment a szobából. Óvatosan feláltam és megpróbáltam felvenni a ruháimat. Hát ez valahogy nem igazán akart sikerülni. Ekkor Han ismét belépett a szobába.

Han: Te meg mégis mi a büdös francot művelsz mondta idegesen, amit nem tudtam hova tenni.

Natan: Épp készülök hazamenni te eszelős vágtam oda neki semmitmondóan.

Han: ch... ha azt akorod hogy megint agyonverjenek, vagy akár el is raboljanak akkor csak rajta, ha van egy kis józan eszed akkor pedig itt maradsz éjszakára. Mondta ki teljes egyszerűséggel.

Natan: akkor azt h-hiszem hogy maradok. Mondtam kicsit zavartan. Majd csak annyit láttam hogy a fiú befekszik mellém az ágyba.

Mi-mit csinálsz? Kérdeztem. Mire két kíváncsi szemet véltem felfedezni.

Han: Na mivan mostmár az ágyamból is ki akarsz túrni? Meg amúgy sincs még egy ágyam szóval ez van mondta.

~Time skip~
3 órával késöbb

Han: Mi a büdös franc dünnyögte magában majd felkapcsolta az éjjeli lámpát.  Nataniel volt az kétségbe esett arca volt és izzadságcseppek folytak végig arcán. Talán sírt is azt nem tudom...valamit mintha mondani akarna állapította meg Han egyszerűen.

,,a-anya nem hagyhatsz itt, ne menj el kérlek,,

Biztos rosszat álmodik majd elkezdte rázogatni, hogy ezzel felébtessze a fiút ami sikerűlt is. Natannak könnyek lepték el a szemét majd egyik pillanatról a másikra átölelte a mellette ülő fiút aki kicsivel késöbb viszonozta a gesztust.

Nem kellettek szavak hogy megértsék egymást. Talán nem is kell beszélniük ahhoz hogy rájöjjenek mennyi közös van bennük.

Han óvatosan ölelte a fiút míg az el nem aludt és utánna őt is elnyomta az álom. Így aludtak el egymás karjaiban.