𝐂𝐎𝐌𝐈𝐍𝐆 𝐎𝐔𝐓 (𝐙𝐬𝐨𝐦𝐚 𝐅𝐅, 𝐛𝐞𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭𝐭)

05

-Rencyyyy! -ugrik rám reggel Zsoma, ezzel felkeltve, majd szinte kényelmesen elhelyezkedve rajtam kezd el piszkálni. -Gyere, mert két óra múlva indulunk, neked pedig semmid nincs bepakolva!

A nyárnak a féktelen bulizásról, pasizásról, csajozásról, napozásról, kirándulásról, fesztiválozásról, éjszakai életről, piálásról, szórakozásról, kalandokról, szerelemről, barátkozásról, strandolásról, zenélésről, emlékszerzésről kellene szólnia. Mondta soha senki. Mégis igaz.

Nyöszörögve nézek fel a göndör tincsekre, majd kitakarózom, majd magamra húzom rendesen, és magamhoz ölelve hunyom vissza a szemem.

-Most tegyünk úgy, hogy a tegnapi alkohol még hat, én részeg vagyok, és ezt elfelejtjük, de kérlek, hadd maradjak még egy pár percig így! -dünnyögöm rekedten a vállába, miközben a derekánál fonom össze a kezeim.

Azon a reggelen, amikor kinyitottam a szemem, Ő volt az első, akit megláttam. rájöttem, hogy minden reggel Őt akarom először meglátni, ha kinyitom a szemem. Eszembe jut, amit mondott Anna.

"Reggel melletted akarok felkelni, és este melletted lefeküdni. Azt akarom, hogy suli után értem gyere és együtt töltsük az egész napot. Nem vágyok nagy dolgokra, nekem bőven elég lenne az is ha nem lenne köztünk ekkora távolság."

A faszt akart mellettem felkelni. Röhejes. Az a ribanc...

-Honnan jöttél rá? -suttog.

-Mire? -nyúlok oldalra az éjjeli szekrényemre, majd egy cigit magamhoz véve teszem a számba, és meggyújtva szívok bele. Bombi a szálért nyúl, majd elvéve ős is szív belőle, majd elhajolva fújja ki a füstöt.

-Arra, hogy meleg vagyok.

-Mint mondtam, nem vagyok hülye. A Pók szövege nem éppen heteró beállítású, ebből már sejtettem, de a végső lökést a gayzsomalol felhasználónév biztosította be. -fújom ki a káros anyagot.

-És mégis így fekszel itt? Velem?

-Igen. Miért kéne máshogy viselkednem veled, mint eddig?

-Soha nem csináltad még ezt.

-Valahol mindent el kell kezdeni.

-Rency...

-Hümm?

-Te heteró vagy?

-Nem tudom. Talán.

««♫︎»»

A kisbusz tele volt hangszerekkel és utazótáskákkal, amikben négy napi cucc volt. Persze, azt az utolsó pillanatban mondták a srácok, hogy amúgy sátorban alszunk majd. Azt még nem tudom, hogy kivel leszek, majd lesz, ami lesz.

-Rakjunk ki Instagram sztorit?

-Rakhatunk! -bólint Bálint. -Csináljam, vagy csinálod? -pillant Giorgio-ra.

-Csinálom.

Lefényképezi a tájat, majd egy egyszerű "Jövünk Orfű!" felirattal kiposztolja. Én mindeközben bedugom a fülem, és ezúttal a Twenty One Pilots oldalán nyomtam meg a kevert lejátszást. A Göndör már-már rutinosan vette ki a fülemből az egyiket, és a vállamra dőlve kezdi el hallgatni a zenét velem.

A kellemes csend betölti a teret, csak Bálint és Ati beszélgetnek az első szék sorban, Barni alszik Petit átkarolva, aki a laptopján néz valami sorozatot, Giorgio Petivel nézi a műsort, mi pedig zenét hallgatunk a hátsó sorban. Lassan telepszik le rám az álmosság, majd el is alszom, miközben a Shy Away szól a fülemben, Zsoma pedig a nyakamba szuszog.