CHAPTER 1

543 17 0
                                    

Ma reggel viszonylag későn keltem fel, hiszen a héten nem dolgozom és, mert nem tartózkodom Magyarországon. Már hónapokkal ezelőtt rávett Fanni az egyik barátnőm, hogy menjek el vele a mai válogatott mérkőzésre ami nem mellesleg egy barátságos meccs lesz, hiszen a párja Szoboszlai Dominik válogatott focista.

Igazából nem csak Fanni miatt megyek, hanem, mert én is bírom Dominiket, kiismertem a másfél év alatt mióta együtt vannak Fannival, valamint nagyon jó barátságot is kötöttünk és, mert nem voltam még idegenbeli meccsen kivéve pár Lipcsei mérkőzést.

Mi Fannival kivettünk egy-egy hotelszobát, mert én nem szerettem volna egyedül lenni ő pedig nem szerette volna zavarni Dominik felkészülését.

Miután magamhoz tértem a telefonom után nyúltam és láttam, hogy Fanni már írt instagramon.

🔸fannigecsek: Fél óra múlva az aulában tali és elmegyünk valahová reggelizni? Addig rákérdezek Dominiknél is velünk tart-e már ha elengedik.

🔹kori.vincze: Elkészülök és akkor mehetünk. Hátha tudják picit nélkülözni.

A beszélgetésünk után kikászálódtam az ágyból és kiválasztottam a mai szettemet, ezután bevetettem az ágyat, és a fürdőbe indultam, ahol szintén elvégeztem szokásos teendőimet.
Miután visszamentem a szobámba felhúztam a cipőmet, majd kabátomat, már indultam is lefelé, hogy megkeressem Fannit és indulhassunk reggelizni.

Az aulába érve a szerelmespár fogadott, nem lepődtem meg azon, hogy látom Dominiket, hiszen ő az az ember akit sosem fognak rajtakapni, ha esetleg valami "csínyt" követ el.

-Sziasztok!-köszöntem és öleltem meg először Fannit majd aztán Dominiket is.

-Szia!- válaszolták.

-Hová szeretnének menni a hölgyek?-kérdezte Dominik Fanni kezére kulcsolva.

-Mindegy csak legyen valami finom és ehető dolog!-mondtam.

-Baj van?-kérdezte Fanni és Dominik is felém pillantgatott.

Egyáltalán nem éreztem kellemetlenül magam, hisz mindig támaszra találtam náluk, ha éppen valami problémám volt és tudtam bármit elmondhatok nekik. Viszont most úgy éreztem nem szeretném elvenni a kedvüket, talán majd elmesélem nekik ha hazaértünk Magyarországra.

-Nem nincsen, minden oké.-mondtam folytatva utunkat mire mindketten felém fordultak és amolyan "ne szívass már" fejet vágtak.

-Történt valami az este miután magadra hagytalak?-kérdezte Fanni.

-Miután átmentél a szobádba lezuhanyoztam és ezalatt rám írt Milán, hogy tudunk-e találkozni, mert fontos lenne és, mert szeretné megbeszélni a dolgainkat. Mondtam neki, hogy kijöttem veletek Belfastba és amúgy sem lenne már megbeszéli valónk, így bunkón elköszönt és békén hagyott.-meséltem végül el nekik az igazságot.

-Ne foglalkozz vele, ma ha nyerünk márpedig nyerni fogunk elmegyünk bulizni és egy csomó pasival rakhatsz ki mystoryba képet és láthatja majd mit veszített.-mondta túl nagy önbizalommal Dominik, aztán pedig mosolyogva.

-Bolond vagy!-mondtam ezzel lezárva a témát.

Nem kellett sokat sétálnunk találtunk egy tök jó kis reggeliző helyet ahová rögtön be is ültünk és azonnal meg is rendeltük az ételeket. És szóba került Dominik jelenléte is.

-Hát Bendi falaz nekem, szóval talán nem tűnik fel senkinek a távollétem.-mondta Dominik mosolyogva.

-Szerintem ők ketten Bendivel nagyon hamar megfogják találni a közös hangot annyi mindenben hasonlítanak.-mondta egy jelentőségteljes pillantással legjobb barátnőm mire Dominik arcán hatalmas vigyor jelent meg.

Beleszerettem egy válogatott focistábaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora