Most őszintén, neked mi vagyok?
Mit látsz e-gyerekben, neked mit adok?
Mit adnak soraim, és én mit kapok?
Mi lesz velem, ha mindent itt hagyok
Mi lesz veletek, ha mindent itt hagyok?
Végtére semmi, csak egy újabb halott
Hisz ki ismeri fel arcom, mely szomorúság elnyomott
Ki látja szemeimbe a reményt, miközbe mindenem felbomlott
Ki, de tényleg ki ismer? Kit érdekel, hogy költész lelkem boldogságtól megfosztott
És kit érdekel, hogy mások miatt döntöm el, fel vagy le nézzek, pedig mindenem elfogyott
De tényleg, neked mi vagyok? Eszmém minden este ezt kérdezi
De tényleg, minek vagyok? Költész lelkem minden percben, ezt is megkérdezi
