Tomioka Gyuu X Reader

~A megszeghetetlen ígéret~

Rájöttem kivel állok szembe.

Magával a régi "ismerősömmel" Tomioka Gyuu. A levegő is megfagyott. Ahogy rámnézett azzal a hideg semmit mondó tekintetével, de gondolom amint realizálta, hogy én állok vele szembe, valamit láttam a szemében megvillanni de ez egy másodpercen belül el is tűnt.

-(Név)?- kérdezte unalmasan.

Én semmit nem akartam mondani csak húzni el onnan, de persze megfogta a karomat és "vissza húzott"

-Tudom, hogy te vagy az (Teljes Név) nem kell azt csinálnod mintha nem te lennél az.- Ezt olyan nyugodtsággal mondta végig, hogy szerintem bármit csinálok akkor is ilyen maradt, de hogyan?!

'sóhaj'-Mit akarsz?- Kérdeztem vissza ugyanúgy ahogy ő beszélt az előbb.

-Inkább itt az a kérdés hogy te mit keresel itt?- Vágott vissza.

-Hát akkor ezt megbeszéltük.- És mentem is volna el, ha megint nem tartanak fel. -Mi van már?- Néztem rá szúrósan.

-Ki mondta, hogy elmehetsz? Most szépen jössz velünk vissza a pillérekhez (remélem jó ha így írom)

-Veletek?- Lepődtem meg de már meg is kaptam a válaszom amint megkérdeztem.

-Moshi moshi- Jött ide Shinobu. Kiráz a hideg ettől a nőtől de ahogy láttam nem csak engem.

-Most akkor démonokat öltök vagy emberekre vadásztok?- Kuncogtam el magam.

-Ezek szerint- Forgatta meg szemeit Tomioka

-Igazából Tomioka ötlete volt, hogyha találkozunk veled akkor vigyünk vissza a pillérekhez.- Mondta Shinobu.

-Ez nem inkább a te terved volt?- Nézett rá unottan. Gondoltam amíg ezek elkezdenek itt nekem veszekedni addig én lelépek.

-Hova hova?- Szólalt meg a Shinobu.

-Öm....el?!- Néztem rá. És már sétáltam is tovább.

-Hé! Vissza kell vinnünk téged a pillérekhez szóval maradsz!- Parancsolt rám Tomioka.

-Na ezt szeretem ilyenkor...- Fordultam meg velük szembe de elég furán néztek rám -, hogy nincsen felettesem akinek szót kell fogadjak.- Fordultam meg eredeti irányomba és már mentem is tovább.

Tomioka-n látszott már, hogy ez nem tetszik neki mivel hát eléggé sikerült őt felhúznom őt annak ellenére, hogy érzéstelen.

-(Név) állj meg!- szólt most már rám Shinobu. -Tomioka van nálatok olyan megszólítás amire szót kell fogadnia?- Nézett az említett felé.

És amúgy igen volt, de gondolom elfelejtette, hogy az miért is volt nálunk? Attól mert nem kedveltük egymást attól még egy megszólítást kitaláltunk, hogyha tényleg komolyan kell venni a másikat és ezt csak komoly helyzetekben lehetett használni. Az pedig így hangzott, hogy...

-Én mint Tomioka Gyuu a vízoszlop felszólítom (Teljes Név-t) a viharoszlopot, hogy álljon meg most!

Na most mi lesz? gondoltam, hisz erre kötelező vagyok megállni és várni a következő kérését. Megálltam.

-Most pedig szépen vissza jössz velünk a pillérekhez.- Folytatta

Ó, hogy te neked is emlékezned kell mindenre. Zsörtölődtem magamban, majd megindultam feléjük.

-Ez nagyon ügyes volt!- Szólt oda Shinobu Tomioka-nak.

-És alattomos.- Szóltam oda sértődöttet tettetve.